Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Ehrhard Albert: A keleti egyházak kérdése és Ausztria-Magyarország hivatása ennek megoldásában

A KELETI EGYHÁZAK KÉRDÉSE.

523

teljesen megfosztva a Hokenstaufok erőszakos anyagi hatal- mával szembenálltak, kell hogy megnyerje minden elfogulat- lan történetíró valódi becsülését és bámulatát.

A konstantinápolyi pátriárkák története semmit sem beszél nekünk ily küzdelmekről a bizánci császárok cesaro- papismusa ellen s bár értesít egyes pátriárkák fáradozásai- ról, hogy a törökök nyomasztó igáján könnyítsenek, e harcok még sem hasonlíthatók össze az előbbiekkel. Mily végtelen különbség mutatkoznék akkor, ha hasonlítást tennénk a pápák nagyszerű művelődési tevékenysége s Uj-Kóma pátriárkáinak szerény működése között.

Az előbb említett lealacsonyítással fokról fokra hányát- lőtt a pátriárkák szellemi tekintélye. A tizenhatodik század- ban egész Oroszország kivonta magát jurisdictiója alól (1588.). Alexandria, Antiochia és Jeruzsálem orthodox pátriárkái, Cyprus metropolitája s a Sinai hegyi érsek vagy soha sem voltak a konstantinápolyi pátriárka jurisdictiója alatt, vagy azt már régen lerázták. Századunkban Görögországot (1850), Bulgáriát (1872 illetve 1883), Montenegrót (1878), Szerbiát (1879), Romániát (1885) vesztették el s a jelenkor további szakadási törekvései a Balkán-államokban bizonyára ugyan- ily eredményre fognak vezetni. A valóságban tulaj donkópen nincs többé egységes görög-orthodox egyház; az ugyanannyi részre bomlott, amennyi politikai hatalom megosztozott a görög egyház egykori országainak birtokában.9 Az elvek consequentiája előtt a tényleges valóságnak előbb vagy

9 V. ö. A. d’Avril, Les églises autonomes et autocéphales, Revue des quest, hist. 58 (1895), 149—195 (külön isi; La Serbie chrétienne, Revue de !Orient chrétien 1 (1896), 7. és köv. old.; 37. és köv.; La Bul- garie chrétienne, a. a. O. 2 (1897), 5. s köv., 165. s köv., 271. s köv., 106 s köv. old. ; L. Petit, Réglements généraux de l’église orthodoxe en Turquie, a. a. O. 3 (1898). 392—424. — A görög-orthodox egyház legújabb történetéhez v. ö. H. I. Schmidt, Krit. Gesch. der neugriech. und russ. Kirche, Mainz, 1840; Pitzipios, L’église orientale, Róma, 1855; németül H. Schiel-től, Becs, 1857; 0. Schneider, Beitz 7. Kennt- nis der griech.-orthod. Kirche Aegyptens, Drezda, 1874 ; G. J. Jireííek. Gesch. d. Bulgaren, Prága, 1876 ; E. Gobulinskij, A bolgár, szerb és román egyházak története, Moskva, 1871 (orosz); Costandine, Le