Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Irodalmi értesítő

466

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

Pünkösd után IX. vasárnapra. Nem minden szeretet igaz hazaszeretet- s nem minden szeretet válik annak javára. Körmendy Józseftől. — Pünkösd után X. vasárnapra. Mit érnek a mi jó cselekedeteink ? Totola Lajostól. —- Nagyboldogasszony ünnepére. A boldogságos Szűz oltalma a katholiczizmus történetében. Dicsérettel kitüntetett mü. Glasz Ferenctöl. — Pünkösd után XI. vasárnapra. Miként nyilvánul a nagy mindenségben a Mindenható Isten bölcsesége és mire ösztönöz bennünket? Siposs Ágostontól. — Szent István magyar király nap- jára. 40 korona jutalmat nyert pályamű. A 900-dos keresztény Magyar- országról. Kováts Lajostól. — Pünkösd után XII. vasárnapra. Nem minden embert, de még azokat sem szeretjük igazán, kik hozzánk legközelebb állanak az életben. Körmendy Józseftől. — Őrangyalok ,pünkösd után XIII.) vasárnapjára. Vannak őrangyalaink; hálával tartozunk gondosságukért. Totola, Lajostól. — Kisasszonynapra. Nagy- asszonyunk szereti a bűnösöket, de a bűnt utálja. Domonkos I.-tól. — Mária nevenapjára (pünkösd után XIII.) vasárnap), Mit jelent Mária neve. Andriszek Jánostól. — Szent kereszt fölmag. napjára. A sze- génység keresztjéről. Siposs Ágostontól. — Pünkösd után XV. vasár- napra. A múlandóságról és halálról való elmélkedés. Paulovich Károly- tói. — Pünkösd után XVI. vasárnapra. Minden, aki magát fölmagasz- talja, úgy az Isten, mint az emberek előtt megaláztatik. Siposs Agos- tontól. — Pünkösd után XVII. vasárnapra. Az első és legfőbb párán- csolatrol és a másodikról, a mely ehhez hasonló. Nagy Illuminát beszédeiből. — Assisi szent Ferencz napjára. A szegénység gondjai között mi ad megnyugvást. S aztán, hogy szolgálhat a szegénység gazdagodásunk alapjául. Irta : T. Pelikán Krizsó. — Olvasás Boldog- asszony vasárnapjára. — A magyar nép pusztulásának okairól, a rózsafüzérről mint mentőeszközről. Irta: P. Angelikusz. — Kereszt- szentelésre. Elmélkedés Krisztus keresztjéről. Irta: Kováts Lajos. — Szentségimádásra. Jézus szeretetéről az Oltáriszentségben. Irta : Tongy János — Oltárszentelésre. Az oltár jelképe azon asztalnak, amelyen az Ur az utolsó vacsorát tartotta ; jelképe jézus keresztje- nek és végre jelképe a menyegzős asztalnak, amelynél a választót- tak örök vendégséget tartanak. Irta : Epölyi Ferenc.

Hitszónoklati Folyóirat. Megjelenik havonkint egyszer. Szerkeszti és kiadja Karkecz Alajos, lelkész. Pilis-Maróthon, Esztergom megye. Egy évfolyam ára 4 frt.

XI. évfolyam, 1899— 19C0. augusztus: Magyarok Nagyasszonyának ünnepére. (Folytatás.) A magyarok pártfogója a boldogságos szűz Mária volt mindig. Marton Mátyás ó-kanizsai plébánostól. — Szent István napjára. Szent István tettekben gazdag életet élt, mint király, mert a reábizottak helyzetének javításában emésztődött fel; tettekben ,gazdag életet élt, mint ember, mert uralkodott önmagán. Karkecz