Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

A hittudományi oktatás jobbítása a budapesti egyetemen

454

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

Archaeologiai múzeumok sincsenek szervezve a pap- nevelő-intézetekben; talán az egyetlen győri képez kivételt. Ennek aztán az az eredménye, hogy a papság egy része archaeologiai készültség híján látatlanba veszi a plóbániá- ján lévő értékes régiségeket s gyakran nevetséges árakon túlad rajtok, vagy tűzbe dobja. Kevés módosítással ide alkal- mázhatok Petrarca szavai: »Kicsoda kevésbbó járatos Róma történetében, mint maga a római? Fájdalommal mondom. Róma sehol sem ismeretlenebb, mint Rómában!«

Egy kis szemléltetés — de úgy, hogy a növendékek necsak nézzenek, de lássanak is —-a praktikus élet terén sem ártana. Szövetek, vásznak, csipkék, drágakövek, aranyo- zás módjai, a jó gyóntatószék kellékei, praktikus sekrestye- berendezés, a fehérnemű ügyes kezelése, a templomi takarítás aprólókosságai, mind oly dolgok, melyeket a papnak jól kell ismerni s amelyekben egy kis szemléltetéssel tömérdek bajt és keserűséget lehetne megelőzni.

A müncheni G-regorianumnak (1. Hittud. Folyóirat 1895. 344—49.) gazdag múzeuma s gyűjteményei vannak. Már 1894-ben 21,300 darabból álló gyűjteménye volt, mely kópmásolatokból, faróz-, acélmetszetekből s fotográfiákból állott. A ház minden része tömve van remek eredeti képek- kel s másolatokkal, melyek az Egyháznak úgyszólván egész külső kultúráját föltárják. A szellemet a rektor képviseli a maga egyházművészeti előadásaival.

Ránk nézve ez majdnem utolérhetetlen ideál, de leg- alább valamit mégis kellene tenni ezen irányban is. A szem- léltetésnek olyfokú mellőzése, mint aminő manap dívik, határozottan hátrányos a theol. képzésre.

Budapest. Dr. Zubriczky■ Aladár.

A HITTUDOMÁNYI OKTATÁS JOBBÍTÁSA A BUDA- PESTI EGYETEMEN.

Amiről ebben a folyóiratban már sok szó esett és sok talpraesett cikkely jelent meg, a budapesti a hittudományi oktatás reformálása ügyében, a budapesti kir. magyar tudó-