Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Zubriczky Aladár: A theologiai oktatás reformjához

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

449

ügyszeretettel bevezesse a növendékeket azoknak élvezetébe, hogy bennök fölébreszsze a magasabb igényeket s megtörje azt a szánalmas jeget, mely elborítja a sziveket. A szűk- sógletek kifejlődését nem szabad a természetre hagyni, mesterségesen kell a szükségleteket megteremteni. Érint- kezésbe kell hozni a fiatal embereket tanáraikkal az órákon kivül is, hogy a tanár lelke kilépve a tantermek stereotyp egyhangúságából, megigézze s csábítsa őket. Föl kell ben- nők ébreszteni az inferioritásnak azt az érzetét, mely nem szégyenít meg, nem öl, hanem csábít és éltet.

A theologiai tanulmánytermeknek nálunk - tisztelet a kivételeknek — megvan a maguk sajátságos marazmusa. Igaz, hogy az élet inkább a személyes érintkezésből, mint a könyvekből fakad; de az is tény, hogy egy kellően szer- vezett s nemcsak beállított, hanem meg is magyarázott theol. múzeumi könyvtár friss levegőt csempészne e tér- mekbe s a marazmusnak ajtót mutatna.

A kispapoknak könyvtáraira, melyeket a negyedév végére beszereznek, kevés kivétellel el lehetne mondani: Nevetséges volna, ha nem volna oly szomorú! A szak- könyvek hiányoznak belőle, silány fércművek, vagy félszázad előtti állásponton levő munkák szerénykednek benne. Ezen az alapon lehetetlen a továbbképzés. Ezzel a végtelenül szerény tőkével a mai világ elé lépni, szinte vakmerőség. Pedig egy jó múzeumi szakkönyvtár mellett éreznie kellett volna a növendékpapnak gyűjteményének gyerekes, majd- nem frivol voltát. A pénz, amelyet belé ölt, talán kisebb, de összehasonlíthatatlanul becsesebb szellemi arzenál birto- kába juttathatta volna. Míg így nevetséges könyvtárkája egyértelmű a szellemi leszereléssel.

Mint segédlelkész, ha szerényen, mégis csak hozzájut egy-kót forinthoz, mely azonban — mivel a múzeumi minta- könyvtár emléke nem izgatja — elúszik s könyvtára csak kétes értelemben szaporodik, ha nem fogy. Talán kedvesebb theologiai tárgyába vágó folyóiratra is telnék egy-két forintja, de hiszen neki fogalma sincs róla, miféle folyó- iratok léteznek, melyik volna neki való, melyik hol s mi