Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Zubriczky Aladár: A theologiai oktatás reformjához
HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. 447 Ennek a könyvtárnak több előnye volna. Mindenek- előtt módot nyújtana, azoknak, akik nem kénytelenek tanú- lásra szánt hivatalos idejöknek egészét a napi lecke meg- tanulásában elölni, hogy fönmaradó idejöhet termékenyebben tőkésítsék, mint napi élményeik s illúzióik unalmas kérőd- zésével, levélírással, újságolvasással, vagy tehetetlen babrá- lássál. Ilyen fiatal emberek mindig találkoznak a papnevelő- intézetben s ezek már az Egyház érdekében is jobb sorsra méltók, mint hogy így elkallódjanak. Ezeket igen gyakran nem elégíti ki a tanárnak szükebb körre szabott előadása, vagy a tankönyvnek, kivált a kőnyomatos jegyzeteknek ezernyi homályt hagyó, sőt kétségeket támasztó rövidsége. Ezek a nehézségek oly alanyiak és gyakran teljesen az egyénnek eddigi tapasztalataiban gyökereznek, hogy a tanárnak — kivált ha előadását az évek hosszú sora múmiává sorvasztja — eszébe sem jutnak. A szellemnek pedig talán az eredeti bűn, talán az eddigi ferde nevelés, talán bizonyos tanári dress és terrorizmus, talán némi szé- gyenlőség miatt jó adag jutott bizonyos kiállhatatlan télié- tétlenségből, bizonyos szellemi tunyaságból, mely megelég- szik a selejtes ismeretekkel is, ha az eszmék tisztulása némi fáradsággal jár. A tanárt resteli kérdezni; a nagy könyvtár csak bizonyos napokon áll rendelkezésére s addig kétségeit régen elnyomták újabb kétségek. Vagy éppen a nagy könyvtár megközelítése erkölcsileg szinte leküzdhe- tetlen akadályokba ütközik.1 A legjobb esetben vita kelet- kezik a növendékek között, mely ha tisztítja is a fogai- inakat, de ténykérdéseknél sok esetben megoldásra nem vezet. Gyakran tömérdek puskaport fecsérelnek el kispap- jaink azért, hogy vele verebekre lőjjenek s ennek a fölös- leges parádénak nincsen kézzelfogható eredménye. Azt sem szabad feledni, mennyire növeli a kezdőnél a búvárkodás kedvét az az erkölcsi öntudat, hogy sikerült magukból az európai hirű forrásokból egy nehézség csomó1 Könyvtár — ezek igazán lucus a non lucendo, bizony tárva igen ritkán vannak, ellenkezőleg, úgy őrzik őket, mint a meséknek tizenkettedik szobáját.
