Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Huber Lipót: Drámai költészet és szinház a zsidóknál
HUBER LIPÓT. tése, illetve a zsidók fényes győzelme a megölt asszír hadvezér, Holofernes serege fölött. — Mindkét színmű a legtisztább héber nyelven van megírva. Bresselau-Mendeltöl (1760—1820.) való egy allegorikus dráma, melynek címe »Jaldút Ubacharút« (תודלי תויהבו = G־yer- mekkor és ifjúkor), mely 1786-ban jelent meg Berlinben. Egy ötfelvonásos történeti drámát írt még 1794-ben a troplowitzi Efrati József, melynek címe »Melukát Saul« (תכולמ לואש = Saul uralkodása), mely azonban csak 1822-ben nyomatott ki Krakkóban. Tárgya Saulnak, a zsidók első királyának fölkenetése, uralkodása, vétkei miatti elvettetése és tragikus halála. Saul őrültségének drámai kidolgozásánál, úgy látszik, Shakespeare »Lear király«-a lebegett a szerző szemei előtt. Említésre méltó Kalkár Nátán Simonnak 1834-ben Koppenhágában megjelent »Oedulát Jószéf«-je (תלודג ףסו־ = József nagysága, vagy felmagasztaltatása), melyben a bibliai József felmagasztaltatásának történetét׳ adja elő dramatikus formában. Továbbá a németalföldi Cohn Jojdda által írt »Boísz Verút« (זעב תורו = Bóz és Kút) című háromfelvonásos verses történeti dráma, mely héberül és németül jelent meg Boroszlóban 1834-ben. A legújabb héber drámairodalom terén figyelemre méltó a lembergi származásul s később prágai főrabbinak, Rappaport (Rapoport) Salamon dudának (1790—1867) négy felvonásos púrim-drámája, a »Seerit Jehudá« (תיראש הדוהי = Júda maradéka), mely az Észter-ünnepi már-már nagyon is elfajult bohózatok terén örvendetesebb jelenség. Nemcsak komoly és épületes irányú, hanem bizonyos tekintetben az újabb héber vallásos-nemzeti költészet egyik remeke. Megjelent 1827-ben. Szerzőnek Racine »Esther«-je szolgált mintául. A magyarországi zsidó költők közűi Kunitz Mózes írt egy »Bét Rabbi« (תיב יב־ = Rabbi háza) című drámát, mely 1805-ben jelent meg Becsben. Popper Mardokeus pedig a zsidók 135-ben történt utolsó fölkelésében szerepelt és a rómaiak által borzasztó kegyetlen módon kivégzett rabbi 426