Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Huber Lipót: Drámai költészet és szinház a zsidóknál

414

HUBER LIPOT.

megtisztították hazájukat a pogányok által importált gimná- ziumoktól is.

Csak midőn az inkább pogány, mint zsidó szellemű Heródesek jutottak uralomra Palesztinában, akkor emelked- nek itt újra görög-római mintára hatalmas épületek nyíl- vános játékok és mulatságok számára. A Heródesi dynastia u. 1, hogy kedvezzen Rómának, melynek kegyelméből és segítségével ült Dávid trónjára, egymásután építteté Palesz- tina földjén az amphitheatrumokat, circusokat, hippodromo- kát,1 és egészen görög-római Ízlés szerint, pazar fényűzéssel színházakat is. így Flavius József zsidó történetíró műveiből kitűnik, hogy már N. Heródes építtetett színházat nemcsak a frúlnyomólag pogányok által lakott Caesaréiban,2 melynek színészei később, a IY. században oly híresek voltak, hogy egész Szíriában legjelesebbeknek tartották őket, hanem Kr. e. 28 körül Jeruzsálemben is.3 S valószínű, hogy ő emeltette a Jerikói színházat is,4 mert e város kedvező éghajlata és szép fekvése miatt többször tartózkodott itt udvarával.

A Heródesek korából való színházak romjai azok is, melyek Scythopólisban, Gadarában, Gerasában, Philadelphiában és Kanatában még ma is láthatók.

Ámde a zsidók a külső hatalom kényszere alatt vérző szívvel csak tűrték e színházakat országukban. Látogatni, a bevándorlott pogányokon kívül, csak azon aránylag kevés közömbös zsidó látogatta, aki ősei vallása iránt már elhide- gült. A vallásához hű, buzgó zsidóság zöme (chassidaeusok. pharisaeusok) azonban nemcsak nem rokonszenvezett a színházakkal, hanem írástudói és tanítói után indulva, kik- ben az ősi hittel egybeforrt nemzet képviselőit tisztelte, valósággal perhorreskálta, irtózott tőlük. Flavius József, midőn leírja a N. Heródes által Jeruzsálemben épített

1 Az Újszövetség is céloz itt-ott 6 görög-római játékokra, v. ö. I. Kor. 9, 24. s köv. II. Tim. 4, 7. 8.

* Antiqu. XV. 9, 6. Bell Juci. I. 21, 8.

s Antiqu. XV. 8, 1.

1 Antiqu. XVII. 6, 3.