Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Kudora János: Magyar egyházi szónokok

394

KUDORA JÁNOS.

Az asszony mint hitves. »Ügy veszem pedig eszembe, hogy ha nem mindenestől, de nagy része az asszony-ember hatalmában és magaviseletében áll, hogy nyugodalmas csen- dessóg vagy unalmas veszekedés légyen a házasságban . . . Meggondolja tehát az okos asszony, hogy atyját anyját és minden atyafiságát elhagyta házastársáórt és mindazok helyébe választotta férjét. Azért méltó, hogy arra fordítsa minden szeretétét, a kiben helyeztette minden világi javait és vigasztalásit ... Ez az ő szeretete ne végződjék a testen, hanem a lólekre terjedjen . . . Valamivel Isten meg nem bántódik, abban egymás kedvét ne szegjék a házasok . . . Azt hozza magával az igaz szeretet, hogy ne légyen enyém és tied a házasok között . . . morgás, veszekedés, pántolódás ne légyen a házasok között. Az asszonynépek közönségesen szósok és zugolódók. Majd alig vagyon pedig, amivel in- kább idegenkedjék a férjek kedve, mint a kemény szókkal.«

»Bolond házasok, kik azt kivánják, hogy az ő társuk- ban semmi fogyatkozás ne légyen és nem akarván keveset tűrni, még e földön poklot csinálnak maguknak tűrhetet- lensóggel.«

»A házasságban szükséges a tisztaság, hogy fertelmes- sóg nélkül őrizzék ágyukat . . . Azért asszonynépek, halálnál inkább távoztassátok a házasságtörést, mert jobb százszor meghalnotok, hogysem magatok gyalázatával élnetek . . . Nem elég, hogy tisztán viselje magát az asszony, hanem oly okosan szóljon, beszéljen akárkivel, hogy gyanuságba ne essék ura hozzája.«

»A házasság arra kötelezi a keresztény asszonyt, hogy a házi gondviselésben segítsége, könnyebbsége, nyugodalma légyen urának, nem terhe és nyomorúsága, mert nem tér- helő, liaAm segítő társul adta Isten őt a férfinak.«

»Ha a keresztény asszony házasság gyümölcsével, fiák- kai, leányokkal megáldatik, gondviselésben úgy rendelje dolgát, hogy azok nevelésével urától szerelmet, Istentől üd- vösséget nyerjen.«'

1 Az összes idézetek Vizkereszt után II. vasárnap. II. prédikáció- ból valók.