Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Kudora János: Magyar egyházi szónokok
380 KUDORA JÁNOS. tos egyházi beszédek, melyekben a szónok mint a katholikus hitigazságok apologétája mutatja be magát s egyúttal azo- kát a katholikus hívek köztudatába mint erős meggyőződést viszi be. b) Hitágazatos beszédek, melyeknek rendeltetése a hívek lelkeit az üdvösségre vezetni, c) Hitágazatos és erkölcstani beszédek melyeknek nagy befolyásuk van a keresztény társadalomban a keresztény világnézetet, kérész- tény erkölcsöt és életet meghonosítani, megerősíteni és ápolni. d) Erkölcsi beszédek, melyeknek rendeltetése a keresztény erényeket megkedveltetni, a bűnt megutálni s attól a lel- keket óvni. a) Ezen csoportba azon hitágazatos beszédek tartoznak, melyeknek tárgya hazánkban a hitújítók által megtámad- tatott, s melyek általuk vagy egészen elvettettek, vagy tévesen magyaráztattak. Ilyenek: a szentháromság, Krisztus közbenjárói tiszte, az egyház, az oltári szentség, a bűnbánat és az egyházirend szentsége, a hit szükséges volta az üdvös- ségre, szűz Mária isten-anyai méltósága s ennek követkéz- menyei, az emberi ész határa és a hit működésének kezdete. Apologetikusok ezen beszédek, jóllehet nincsenek hit- vitázó modorban kidolgozva s nincsenek azoknak ellenvetői névszerint megnevezve; de erre nem is volt szükség, mert a támadások és vitatások nagy nyilvánossággal történtek, lehetetlen volt azokról tudomást nem venni, mert minden körben s a társadalom minden rétegében megbeszéltettek. Hogy Pázmány ezen beszédeit nem készítette vitázó modor- ban, az azoknak csak előnyére vált, mert így azok a nagy hitigazságok a legnagyobb tárgyilagossággal és nyugodt- sággal lettek beigazolva s a beszédek hallgatói s olvasói hitökben megerősítve. A mondottak beigazolást nyernek, ha ezen beszédek kidolgozását' figyelemmel kísérve, szellemükbe betekintünk. Az egyházi rendről szóló beszéd két részre oszlik, az egyik- ben beigazolást nyer a szentírás és szentatyák nyomán a papi rend nagy méltósága, a második részben mint hatal- más ellentét azon nagy bűn mutattatik be, melyet a pap erkölcstelen életével elkövethet. Az elsőrészben a szónak
