Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Végh Kálmán: A plébánosok beiktatása
356 VÉGH KÁLMÁN. Húsoknak a Szabad és Nagyságos Urakkal, Nemesekkel és Magyarországi Fő népekkel Neméssógekre és Jószágokra nézve egyenlő szabadságok és méltóságok vagyon.« (I. R. II. Tit. Kalocsai 1773-iki kiad. 53. 1.) Huszty már iigyancsak az egyháziak nemességéről szólván a plébánosokat egyik szavában »rectores Ecclesiarum«, másik szavával »Plebani et Parochi, névvel illeti »qui cum Altaristis, seu Altarium Rectoribus in 1681. 46. synonimice sumuntur«. Téved azon- ban, midőn így végzi mondatát; »Quamvis Jure Canonico Plebani vocentur illi, qui pluribus Parochis praesunt, v. g. Archi Diaconi, Vice Archidiaconi. Parochi vero naminantur, quibus nullus alter parochus subest«, — miért téved, majd kitűnik. Alább különben ö maga is »Plebani seu Parochi-t« emleget. (Lib. I. Tit. XII. 1. 2. 6.) Midőn pedig a nemesek házainak immunitásáról szól, már csak »domus... Parocho- rum Latini aeque ac Graeci Ritus Catholicorum« névvel tiszteli meg a lelkészkedő kisebb javadalmasokat. (Tit. XVI. vers. finem.) Azt mondám téved Huszty, midőn a fenti módon különbözteti meg a plébánost és parochust, nem az ösjog szerint ugyan, hanem a Tridentinum utáni egyház- jog szerint. A .tridenti szent zsinattól elkezdve ugyanis, mely jobbára már a parochus vagy rector parochialis eccle- siae szót használja, alig ismeretes a plebanus és prochus közötti különbség. Pichler egyházjogtana már csak paro- chusnak nevezi őket 1752-ben az Abreu-féle, általánosan ismert mü pedig már Speculum Parochorum cimet visel és folyton parochusokról beszól, kikről ezeket mondja: »Consti- tuta Parochia et erecta in ea parochiali Ecclesia, tota cura uni tantum sacerdoti committitur, qui vocatur Parochus, Plebanus, Rector seu Curatus (haec enim nomina tamquam synonima variantur, ita ut unum ponatur pro alio), ut in ea baptismum et reliqua sacramenta administret. Nam sicut idem corpus non potest habere duo capita sine monstruosi- taté, sic nec eadem Ecclesia duos vel plures Parochos. Unde in una Ecclesia unus est sacerdos, qui curam habet, et suo nomine, et non simul cum aliis praeficitur. Quare si plures praeficiantur, qui munia ad curam spectantia exerceant,
