Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Szánthó Géza: Az állami törvények kötelező ereje
AZ ÁLLAMI TÖRVÉNYEK KÖTELEZŐ EREJE. 349 kell figyelembe vermünk: 1. az egyik, tekintenünk kell a forrást, honnan keletkezik a veszély; az emberi természet rendes viszonyaiból-e, milyen pl. betegség, éhség, szomj, háború, vihar, vagy oly embertől, ki halállal fenyeget és kicsikarni akarja a törvény megszegését. Ha az előbbi for- rásból keletkezik, akkor a positiv törvény rendesen nem kötelez, ha azonban az utóbbiból, akkor rendesen kötelez. Azt mondjuk »rendesen«, mivel nincs az az általános és csal- hatatlan szabály, melytől néha nem kellene eltérni. Azért a végső ítélet hozatalánál mindig megfigyelendők az egyes körülmények is. 2. A másik dolog az, hogy nemcsak azt kell néznünk, hogy a közjó általában felülmúlja az ember saját életét, hanem azt is, vájjon ebben az esetben nagy kúra van-e a közjónak, ha a törvényt megszegjük, vájjon nagy szüksége van-e a közjónak a törvény által előirt cse- lekedetünkre; mert csakis akkor kötelez az állami törvén}־. Végre a túlzó vélemények érveire felelünk: 1. a) Vala- mely cselekedet két szempontból mondható supererogato- riusnak; először azért, mert természeti vagy isteni törvény nem parancsolja és ez értelemben nem igaz, hogy az emberi törvény általában nem parancsolhat supererogatorius cseleke- detet; másodszor azért, mert a maga nemében csak tana- csolva van, úgy hogy nincs szükségszerű összefüggése a végcéllal vagy az állam szellemi, anyagi közjavával. Ez értelemben igaz, hogy az emberi törvény supererogatorius cselekedetet előírni képtelen. A megkülönböztetésnél fogva tagadjuk, hogy az életet adni a hazáért, oly supererogatorius cselekedet volna, melyet az állami törvény nem parancsol- hat, mert ez a cselekedet a természettörvény alá esik és azért megparancsolhatja alkalomadtán az állami törvény- hozó is. b) Az emberi élet föntartásának törvénye negativ oldaláról tekintve: »Az embernek nem szabad megölnie magát«, minden egyes esetben kötelez és mindenkor, ennek ellenére nem parancsolhat semmit az állami törvény; ellen- ben affirmativ oldaláról tekintve: »Tennünk kell valamit életünk föntartására és a halál elkerülésére«, nem kötelez mindig, hanem gyakran mellőzhető igen sok okból, például
