Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Szánthó Géza: Az állami törvények kötelező ereje
346 SZÁNTHÓ GÉZA. körülményekkel, midőn pl. nagy kár vagy veszély fenyeget az esetben, ha a törvényt megtartjuk, és kutassuk, ily alkalommal megszünik-e a törvény kötelező ereje, úgy hogy nem bűn a megszegése, vagy pedig ekkor is tartósan köte- lez mindvégig ? 1 Túlzás 1. azt állítani, hogy az állami törvény nem köte- lezhet halálos vagy hasonló nagy veszedelemben, de túlzás egyszersmind 2. azt állítani, hogy az állami törvény mindig kötelez, bármily halálos veszedelem fenyegessen; ámbár mindkét nézet mellett nyomós érvek küzdenek. így az első nézet érvei: a) Odaadni az életet oly dologért, mely az üdvösségre vagy magában véve az erkölcsre nem okvetet- lenül szükséges, nehéz és supererogatorius cselekedet. Az állami törvény azonban nem parancsolhat ily cselekedetet. b) Föntartani az életet természeti törvény; semmiféle emberi törvény nem rendelkezhetik ennek ellenére. Azért sz. Tamás is azt mondja, hogy azon dolgokban, melyek a test főn- tartására vonatkoznak, nem tartozik az ember más ember- nek engedelmeskedni. (2. 2. qu. 104. art. 5.) Mindez azt látszik bizonyítani, hogy az állami törvény nem kötelezhet halálos veszélyben. Az ellenkező nézet érvei: a) Ami az állami törvényekkel ellenkezik, föltéve, hogy valódi törve- nyék, az rossz, az bűn, amint be volt bizonyítva. Hosszat pedig a halál elkerülése miatt sem szabad cselekednünk. b) Azután a közjó előbbre való az egyén jóléténél és az ember köteles életét föláldozni a közjóért. Az állami törvény a közjó miatt hozatik, tehát meg kell azt tartani akkor is, ha az ember élete van veszélyeztetve. Mindez ismét amellett látszik bizonyítani, hogy az állami törvény mindig kötelez, akármilyen körülmények között. Mindkét véglettel szemben a következő tételeket állítjuk fel: 1. Az állami hatóságnak van hatalma a polgárokat életük veszélyeztetésével is kötelezni az állami törvények megtartására. Ezen hatalmat megköveteli úgy az állam 1 Reiffenstuel. Theologia moralis. I. tract. 2. qu. S.
