Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége

A HÁZASSÁG SZENTSÉGE.

•289

házasságkötés előtt tiltó akadály, mely meg nem engedette teszi a házasságkötést.

Hogy a többnejűség eshetőségének elejét vegye, erre nézve szigorú rendeletet adott ki az egyház. L. X. Kelem, deer. id. S. Congreg. Off. 21. Aug. 1670.

Olyanoktól, akik a plébánián ismeretlenek s akik más plébániáról sem hoznak megfelelő okiratot pl. elbocsájtó levelet (dimissio), ezen bizonyítványt (de statu libero) meg kell kívánni. Különösen nagy óvatosságra van szükség e tekintetben olyanokkal szemben, akiknek sem rendes, sem más lakóhelyük nincsen. így int bennünket a trienti zsinat is. Az eichstadti utasítás (Instructio Eistadiensis) jegyző- könyvet kíván fölvétetni külön-külön az ily jegyesekről, melyben az illető azt vallja, hogy hol született, minő állású, hány éves ? Meg van keresztelve, kik szülői ? Hol tartóz- kodott? Mennyi ideig? Elnek-e s hol laknak szülői? Van-e valami bizonyítványa? Munka-könyve? Erkölcsi bizonyít- ványa ? Ezek alapján jelentse ki, hogy szabad, azaz semmi- féle házassági kötelékben nem él. vagy élt, de az a hitves halála (vagy holttá nyilvánítása) alapján megszűnt (miről okirattal kell szolgálni). Aláírva tanuk, plébános, jegyzőkönyv írója. Keltezés.1

Ha a főpásztor az esküt írja elő ily esetben, arra a következő forma szolgálhat mintául: (bocsássa előre a lelki- pásztor a szükséges intelmet, az eskü fontosságát s a hamis eskü következményeit illetőleg!)

»En N. N. esküszöm a mindentudó s mindenható Istenre, a B. Szűzre és Istennek minden Szentéire, hogy senkivel házasságban nem élek, sem tudva házasságot senki- nek nem Ígértem, ezen itt jelenlevő N. N. hajadonon (vagy özvegyen) kívül. Isten engem úgy segéljen!«

Legújabban azon kérdésre, vájjon, ha a házasulandók sem nem kóborlók, sem nem katonák, de mégis sem szoros érteményben vett, sem más lakóhelyük nincs, lehet-e tőlük az (juramentum suppletorium de statu libero) esküt követelni ?

1 Sess. 24. de reform, matrim. c. 7.