Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége
280 DR. RÉZBÁNYAY JÓZSEF. A házasságkötés előtt közvetlenül pedig újra meggyónja- nak. De az sem volna czélszerű, hogy az utóbbi gyónást sokkal előbb végezzék, mielőtt a házasság szentségét föl- veszik, minthogy igy csak esetleges szentségtörésre adnánk nekik alkalmat. De viszont, mint alább látni fogjuk, az sem helyes, hogy az utóbbi gyónást (amely esetleg egyetlen gyónás házasságkötés előtt) csak éppen az utolsó, vagy utolsóelőtti napon végezzék, mert így meg, ha valami házas- sági akadály merül fel, amelyet csak gyónásból ismerhet meg a lelkipásztor, a kellő intézkedések megtételére nincs elegendő idő. Harmadik feladata a lelkipásztornak a jegyesek val- lási oktatása körül, hogy a jegyeseket a házasság szentse- gének méltóságára, annak lényegére, valamint a házasok különböző kötelmeire nézve kioktassa, mint a Kit. Kom. mondja: »Admoneantur, — quomodo recte et Christiane conversari debeant.« Figyelmeztesse őket, hogy tiszta szándékkal kössék meg a frigyet, valamint arra, miként kell egymás irányá- ban viselkedniük, melyek kötelmeik, mint szülőknek gyér- mekeik irányában, melyek szülőik s más rokonaik, cselédeik irányában! Mindezekre, Amberger 1 nyomán, következő minta szol- gálhat alapul. A házasságot maga az Úr alapította, avógből, hogy a férj és nő szerétetben, békében és egyességben együtt élje- nek, gyermekeket nevelvén az Istennek és a társadalom- nak; amire magukat kötelezik is, Isten és az egyház színe előtt, midőn ünnepélyesen egybekelnek és frigyöket meg- áldatják. Krisztus Urunk a házasságot, melyet az Ür a paradicsomban alapított, szentség méltóságára emelte és különös malasztokkal látta el, hogy a házasfeleknek kötél1 Amberger i. mű III. B. II. Abth. 126—136. —- L. Gassner külön megjel. müvét: »Brautunterricht« 1855. Schaffhausen — Schmitz : Das Material des Brautexamens. Köln, 1856. Lohmann : Die glück- liehe Ehe. Aachen, 1870. Haringer : Das Sakrament der Ehe. Regens- bürg, 1854. Pietz : Die Ehe. Wien, 1832.
