Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége
A HÁZASSÁG SZENTSÉGE. 275 a A római szer könyv azt mondja: »Uterque sciat rudimenta fidei, cum ea deinde filios suos docere debeant.« ß Borrom. sz. Károly az V. milánói zsinaton elren- delte: »Parochus, quos sponsos experiundo viderit doctrinae christianae rudimenta plane ignorare, ne matrimonio illos ante jungat, quam ea item ratione cognovit didicisse, quae eo de genere illos plane scire oportet.« Itt meg kell jegyeznünk, hogy három kivántatik meg különösen: I. Azon vallási igazságok ismerete, melyeket »necessitate medii« kell tudni, 31) Egy Isten van, 33) Isten- ben három személy van, ©) a második isteni személy éret- tünk emberré lett, hogy bennünket megváltson és üdvözít- sen, 2)) az Isten igaz biró, ki a jókat megjutalmazza s a gonoszokat megbünteti, 6) az ember lelke halhatatlan, $) az isteni malaszt az üdvösségre szükséges); valamint amelyek meg vannak parancsolva (necessitate praecepti: az imádságok, ami továbbá a hiszekegyben, miatyánkban, a szentségekről szóló tanban, a tízparancsolatban — vala- mint az ötparancsolatban — foglaltatik). — II. Ami arra vonatkozik, miként kell keresztény életet élni ? — III. Külö- nősen a házasok kötelmeire vonatkozó ismeretek.1 y Több zsinat és szerkönyv is elrendeli a jegyesek vallási ismereteinek kipuhatolását, mint többek között a Kit. Wratislav. 1847. Nonnullos dies ante nuptiarum solem- nitatem, seu jam prius, si commode fieri potest, parochus in domicilio suo nupturientes diligenter examinet, et si necesse est, instruat de doctrina Christiana ad salutem necessaria et de iis curis et officiis, quae conjuges sibi invicem et liberis praestare debeant. — Az 1851. lüttichi egyházmegyei határozatokban, melyeket a Szentszék is megerősített, ezt olvassuk: Examen instituendum est super praecipuis fidei mysteriis, ut parocho constet, nupturientes sufficienter esse instructos, quum nemo ad matrimonium admitti possit, qui ignorat orationem Dominicam, Saluta- tionem Angelicam, Symbolum Apostolicum, praecepta Dei Puget. L. Voglnál i. m. II. 106. §.
