Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége

260

DR. RÉZBÁNYAY JÓZSEF.

álláspontját mind a mai napig fentartotta és ellenkező ren- delkezés ellenében óvást tett.1

Mi sem gátolja azonban a gondos lelkipásztort abban, bogy, ba már eljegyzésről van szó, figyelmeztesse a jegye- seket a polgári törvényhozás megfelelő pontjaira, nebogy e miatt a bívek valamely egyezségüknek kárát vallják. Bőven szól erről Bangen i. m. I. §. 8.

Ha valaki azt jelentené a lelkipásztornak, bogy el van jegyezve, s kártérítést követel2 nem szándéka bázas- ságot kötni, a lelkipásztor figyelmeztesse, bogy ez -— bár azelőtt az egyházi forum elé tartozott,3 — ma, az újabb egyházpolitikai törvények által előidézett viszonyok között,

1 Vogl i. m. Sakram. der Ehe p. 441.

1 Az általános egyházjog szerint — mint ezt VI. Pius és IX. Pins kimondották — az eljegyzésből eredő perekben a pernek lelki és lelkiismereti mozzanatában, ha t. i. az eljegyzés léte, érvényes- sége, vagy annak mint házassági akadálynak jogi hatálya forog szó- ban, az egyházi bíróság, vagyis a szentszék az illetékes biró. Ha tehát, erről van szó, a lelkipásztor tartozik híveit ide utasítani. Ez ugyanis, mint lelkipásztori eljárás, hitágazatba vágó elvi tény, me- lyet, ha helytelenül végez, gyakorlatilag hitelvbe ütközik, mit a lelki- pásztornak nem szabad tennie. L. VI. Pius constit. »Auctorem fidei.« IX. Pius pedig a »Syllabus« 74. pontjában határozottan elveti a következő tételt: »sponsalia suapte natura ad forum civile pertinent«. De ha és a mennyiben az eljegyzésből eredő polgári igények elinté- zéséről van szó, ebbe a lelkipásztor ne avatkozzék bele, ebben csak- ugyan a polgári bíróság illetékes. Azonban itt is békés kiegyezést legcélszerűbb ajánlania az Apostol intelme szerint I. Kor. 6.

3 Hazánkban mind országos törvényeink jelesül 1462 : 3.; 1464 : 17. ; 1741 : 17 ; 1791: 2 ; 1792 : 42. t. c. mind pedig szakadatlan tör- vényszéki gyakorlatunk szerint szentszékeink Ítéltek nemcsak az el- jegyzés fenforgása, érvénye, joghatálya és kötelező volta felől, hanem még az eljegyzésből folyó mindennemű polgári következmények, tehát mindennemű vagyonjogi kérdésekben is, mint a jegyajándék vagy jegypénz elvesztése, annak kétszeres értékben való visszafizetése, a kötési bér megvételére, a kitűzött bánatpénz, vagy ellátási díj vagy bírság megítélésére, az eljegyzés után való teherbeejtés esetén a gyermekágyi és gyermektartási költségekben való elmarasztalásra irányzott perekben is; sőt az egyháznak ezen bíráskodási joga nem- csak a katholikus, hanem a vegyes, tehát a kath. és protestáns vagy