Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége

A HÁZASSÁG SZENTSÉGE.

257

f) ha mindkét fél, vagy a jegyesek egyike oly élet- pályát választ, melynél fogva a házasságot a szóban forgó jegyessel többé meg nem kötheti, pld. szerzetes rendbe lép, az ünnepélyes szüzességi fogadalmat leteszi, sőt ha csak magán szüzességi fogadalmat tett is, amit in foro externo ugyan a. biró nem fogad el, de arra késztetheti, hogy vagy lépjen egyházi rendbe, vagy Ígérete szerint kösse meg a házasságot. De in foro conscientiae az eljegyzés, szt. Alfonz szerint megszűntnek tekintendő.1 — Ipso facto megszűnik, tehát az eljegyzés a papi rend fölvétele, vagy fogadalom folytán. Ha azonban valaki csak egyházi rendbe lép, a nél- kül, hogy fogadalma, vagy szándéka volna, hogy abban meg is marad, még nem szűnik meg az eljegyzés, bár a másik fél eo ipso fel van hatalmazva a visszalépésre, azon- ban megmarad azon joga, hogy követelhesse attól, aki csak ujoncz-éveit tölti egyházi rendben, hogy házassági Ígéretét megvalósítsa.2 Ha valaki első eljegyezt-etése ellenére mással köt házasságot, ez megszünteti az eljegyzést, minél fogva, ha neje meghal, az eljegyzés érvénye nem ujul fel, úgy, hogy ezen régi jegyesét, még ha szabad egyén volna is, nem tartoznék a férfiú elvenni. Hasonlóképen megszűnik az eljegyzés, ha az egyik fél alszerpappá szentelteti magát,3 vagy mással házasságra lép.

g) ha a jegyesek között házassági bontó akadály támad, önvétkök nélkül, különösen olyan, a mely alól házassági fölmentvény nem adatik.

2. Egyik fél elállhat az eljegyzéstől, mig a másik erre jogosítva nincsen:

a) ha az egyik fél a köteles hűséget megszegi, t. i.

1. ha harmadik személylyel nemileg érintkezik;

2. ha más személylyel újabb eljegyzést köt;

3. ha idő volt megállapítva, s a házasság addigra meg nem köttetett; ha a másik fél annak megkötésével, alapos ok nélkül, igen hosszú ideig késlelkedik;

1 Liguor. 1. VI. n. 873.

2 Lehmkuhl Theol. Mór. II. p. 470-71. Ad. II. 1—4.

s S. Alfons, n. 875. — Gury Ballerini II. n. 733.