Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége

A HÁZASSÁG SZENTSÉGE.

251

rokont elvehesse, kivéve, 11a oly közeli rokona, hogy abból még dispensatio utján sem lebet házasság, minthogy az alól vagy egyáltalán nem, vagy csak ritkán szokás föl- mentvényt adni.

Szükséges továbbá, hogy meghatározott egyének között történjék az eljegyzés. Minélfogva, ha valaki két, vagy három leánytestvér jelenlétében Ígéretet tesz, hogy egyiket (Valamelyiket) közülök nőül veszi, ez nem érvényes eljegy- zés. Vagylagos Ígéret sem teszi érvényessé az eljegyzést, mint: ftizát. vagy Jankát nőül veszem. Lényeges tévedés, vagy megfélemlítés felbonthatóvá teszi az egyezményt.

13. §. A (magyar) polgári törvényhozás hatá- rozmányai az eljegyzést illetőleg.1

A magyar törvényhozás az eljegyzésre nézve a követ- kezőket mondja ki:

I. FEJEZET.

1. §. Az eljegyzésből nem származik kereseti jog a házasság megkötésére.

2. §. Bármely teljesítés kikötése arra az esetre, ha a jegyesek a házasságot meg nem kötnék, semmis.

3. §. Az a jegyes, a ki az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépett, vagy a másik jegyesnek a visszalépésre alapos okot szolgáltatott: a másik jegyesnek és rokonainak a kö- tendö házasság céljából tett kiadások erejéig kártérítéssel tartozik és köteles azt, a mit neki a másik jegyes vagy annak rokona a kötendő házasság okából ajándékozott vagy az eljegyzés jeléül adott, természetben visszaadni, vagy ha ennek helye nem lehet, értékét a gazdagodása erejéig megtéríteni: a másik jegyes vagy annak rokona által a kötendő házasság oká- ból részére tett ajándékozási Ígéret pedig hatályát veszti.

Az eljegyzéskor cselekvőképességében korlátolt jegyes kártérítéssel csak akkor tartozik, ha az eljegyzésbe törvé- nyes képviselője beleegyezett.

1 1894: XXXI. tvc. szentes. 1894. dec. 9. kihird. a m. orsz. törvénytár 18. sz. 1894. dec. 18.