Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

lesedés talajáról rendszerint leszorítják. Bernát itt tűnik fel előttünk leghatalmasabbnak. Olyan, mint a vasérc. Az emésztő tűzben áttüzesedik, megpuhul, úgy látszik, a hatalmas elem végleg győzedelmeskedett felette, pedig amint kikerül belőle, csak erősebb, ellentállóbb, hatalma- sabb lészen. Lassan, részenként bontakozik ki előttünk sz. Bernát alakja. Látjuk benne az embert magasfokú tökéle- tességgel biró szerzetessé alakulni át. Csodáljuk akarat- erejét és azt a varázst, melylyel csüggedő társaira hat s mely törhetetlen lánccá forrasztja össze a kisded társasá- got. A tántoríthatatlan igyekvés győzelme, Citeaux rohamos emelkedése, az isteni kegyelem csodás működésének egyik örök szép emléke. Mindenünnen özönlik a vágyó hívek serege, a tanítványok, a leendő mesterek sokasága. Nincs úgyszólván nevesebb kolostor Franciaországban, nincs ismert tudós, szent életű főpap ez időben, aki nem igyekeznék sz. Bernát szellemében részesedni, tudásában gyönyörködni, tanácsait kikérni. Látjuk, mint emelkedik Citeaux szédítő magasra, mint terjed erjesztő szelleme a világba, mint készül a szellemi újjászületés egy újabb korszaka. Lelkes ifjak, tehetséges tanítványok lépik át e szent kolostorának küszöbét, hogy aránylag rövid idő alatt mint a világ tanító mesterei lépjenek az élet zsibongó küzdterére.

Bámulatos az a szervező képesség, melyet sz. Bernát úgy a szellemi, mint az anyagi világban tanúsít. A nyugati szerzetesség pátriárkájának örök rendszabályait talán senki világosabban, áthatóbban nem ismerte, mint épen ő. Oly finomságokat, oly mozzanatokat hív azokból életre, amelyek eddig figyelmen kívül hagyattak, de amelyek a szerzetes élet legnagyobb tökéletességhez vezető lépcsőzetet képeztek.

Az anyagiakban Bernát szintén mesternek bizonyul. Mikor kitartó fáradozás után a kolostor a nyomor és nélkü- lözós karjai közül a gazdagság ölébe kerül, egy teljesen új gazdálkodási rendszert honosít meg, amely a század nem- zetgazdasági történelmében nem csupán egy fejezetet, hanem egy teljesen új korszakot foglal el. A grangiák vagyis mezei tanyák felállítása, a munkaerő és munkabeosztás

20*

307