Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Szilvek Lajos: Magyarország és a kereszténység
18 DR. SZILVEK LAJOS. mennyi szolgáját, és két-két szolgát rendel minden plébá- niához. A szolga urával szemben jogon kívüli állapotban marad. A szolga ura vagy úrnője ellen nem tanuskodhatik nem vádaskodhatik. A más rabszolgáinak felszabadítóját súlyos pénzbírsággal sújtották. »Hogy a szabadok szabadságukat sértetlenül megtart- hassák, óvni akarjuk őket attól, hogy másnak szolgálóival ne fajtalankodjanak. Ha pedig valaki vigyázatlanul 6 tilal- mat áthágná, tudja meg, hogy bűnös, és e bűnért először végig botoztassék. Ha másodszor is ugyanazzal fajtalanko- dik, ismét botozzák végig és vágják le haját, ha harmad- szór, legyen ő is szolga a szolgálóval, vagy pedig váltsa meg magát. »Ha szabad ember másnak szolgálóját választja nejéül, elveszítve szabadságát, örök szolgaságba vettessék« (T. i. kétség merülvén fel a születendő gyermekek hovatartozan- dósága iránt, a szolga tulajdonos jogát védi e rendelkezés.) Látni való az idézett nehány példából, hogy e törvé- nyék az evangélium és a nyugati capitularók hatalmas befolyásának dacára még mindig kénytelenek kímélettel lenni az ősi pogány felfogás iránt. Ettől a törvényhozástól nagyon távol áll az erkölcsi befolyás, e cikkelyeken a birtokos rideg önzésének hideg fuvallata érezhető. A kül- földi kalandozások egy századon át tartott korszakában a rabszolgáknak folyton szaporodó tömege került a magyar nemzet birtokába. Ez képezte a magánvagyon legtekintó- lyesebb részét és az itt történt letelepedés után ennek elkobzása beszüntette volna a gazdasági munkálkodást és szükséges kiindulási pontot képezett volna a politikai, sőt a társadalmi forradalomhoz. A korszellem embertelen, a népek félig barbárok még ebben az időben. A rabszolga vagyon, a rabszolgatartók oszlopai a társadalomnak, mind- akettő államfenntartó tényező Magyarországon még a kereszténység felvétele után is jó darabig. A gazdasági élet nálunk egész a XIY. századig a rabszolgaságon alapul, csakúgy mint a régi Görögországban vagy a római biro
