Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége
166 DR. RÉZBÁNYAY JÓZSEF. szerződés volna, kitűnik alább következendő szavaiból: »quod matrimonium fidelium, etsi contractus civilis sit, est tamen a Christo Domino elevatum ad dignitatem Sacra- menti, et idcirco causas matrimoniales ad judices ecclesia- sticos spectare pronunciato anathemate in contradicentes definivit Tridentinum.« Mert, ha merőben polgári szerződés volna csak a házasság intézménye, amely tehát tisztán a polgári tör- vényhozás körébe tartoznék, akkor hogy lehetne azt állí- tani, hogy a házassági ügyek felett való Ítélkezési jog nem a világi, azaz polgári, hanem az egyházi forum elé tartozik? Kutschker megjegyzi, hogy XIV. Benedek pápa még egy helyen (lib. 8. c. 12.) használja e kifejezést, azonban — úgymond — mindezen, valamint a fentebb idézett helyen nem mint doctor ex cathedra, hanem csak mint magántekintélyű iró szólott. Azonban e védelem is fölös- legesnek tűnik fel előttünk, ha megfontoljuk, hogy az egész véleménynek érteménye nem függhet egyes kifejezéstől, hanem az egész szöveg érteményéből kell azt megállapítani. Már pedig az említett pápa az idézett helyen, odavetőleg használt kifejezését alább következő szavaival vagyis a szöveggel teljesen magyarázza. Továbbá maga a római káté már arra hivatkozik, hogy a régi pogányok felfogása szerint is, a házasságban valami isteni rejlik. Ezen eszmét Kutschker nyomán1 ekként véljük bővebben kifejthetni: Kétségtelen, hogy az ószövetség, sőt maga a pogány- ság intézménye is előkészületül szolgált a kereszténységre, nem ugyan azon érteményben, mintha a kereszténység mintegy tökélyesbülése a régi pogányságnak, ebből kelet- kezett vagy fejlődött volna ki, hogy tehát maga a pogány- ság a kereszténység kifejlődésére mintegy szükséges lépcső- zetül szolgált volna, hanem mivel mintegy homályos jóslatot foglalt magában, amely folytonosan utal a jövendő kérész- ténység isteni igazságaira és eszményeire, mint az apostol 1 Kutschkernél idézve Hist. pol. Blätter 33. köt. 2. f. Mytholog.
