Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége
A HÁZASSÁG SZENTSÉGE. 147 mentibus consensum mutuum consistit.« Tényleg e meg- egyezés nélkül házasság nem jöhet létre. Mások ellenben azt vitatták, hogy a házasság lényege a külső szerződésben és az ezen szerződésből folyó köte- lemben és a házassági kötelékben áll, vagy mások szerint a házassági együttélés foganatosításában. Azonban a római káté, fentebb idézett helyen, kimondja, hogy a kötelem, a szerződés, a házassági kötelék és a házassági együttélés gyakorlása vagy foganatosítása ugyan mind a házasság teljességéhez tartoznak, azonban mindezek még nem foglal- ják magukban a házasságnak természetét és tulajdonképem erejét. A házasság lényege t. i. a házassági kötelemben és kötelékben (nexus) nyer kifejezést, mit egyszóval házassági »összetartozandóság«-nak nevezhetünk, amit a latin coniunctio szóval fejez ki. Matrimonii vim et rationem habere solum obligationem illam et nexum qui coniunctionis vocabulo significatus est.1 A kölcsönös megegyezés a létrehozó ok, causa efficiens. Mert kötelem és kötelék (összetartozandóság) másként nem jöhet létre, mint kölcsönös megegyezés és szerződés (egyezség) folytán. »Etenim obligatio et nexus oriri non possunt, nisi ex consensu et pactione.«2 Ehhez képest: a kölcsönös megegyezés és szerződés kétségtelenül lényegesek a házasság szentségére nézve, mint- hogy kölcsönös megegyezés (consensus) és egyezség (szerző- dés = pactum) nélkül házasság létre nem jő, — a kölcsö- nős megegyezés a létrehozó ok, a szerződés a természetes alap, de a házasságnak tulajdonképeni erejét és méltóságát szentségi jellege adja meg, mert csak mint szentség válik a házassági kötelék felbonthatatlanná. Ennélfogva a kötelék felbonthatatlan volta a házassági szerződésből eredő kölcsönös kötelemmel együttesen, tehát, az, amit a házasság lényegének tartunk. Amit Lacroix3 így fejez ki: a házassági kötelék, amely Krisztus Urunk1 Catech. Rom. p. II. c. 8. qu. 4. ־ Ugyanott. a Lacroix. 1. 6. p. 3. n. 225. 10*
