Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Hám Antal: Az érseki pallium
AZ ÉRSEKI PALLIUM. 101 meg, aki a pápánál eziránt lépéseket tett. De mikor a pallium viselése minden érsekre kötelezővé lett, a kérelmezés úgy elvesztette jelentőségét, hogy amennyiben ettől fogva minden érseknek kellett palliumot kérnie, s nem volt tetszé- sére bízva, akar-e viselni vagy nem, a kérelem kifejezése puszta alakisággá vált. Mikor kapcsoltatott a pallium elválaszthatatlanul az érseki méltósághoz, s mikor tétetett a metropolíták köteles- ségévé annak kérelmezése, pontosan nem tudjuk. De Marcá- nak és többnek az az állítása, hogy e kötelezettséget a VIII. egyet. (IV. konst.) zsinat mondta volna ki 869-ben,J félreértésen alapul; amennyiben a 17. kánon, amelyre itt hivatkoznak, nem azt rendeli el, hogy a metropolíták kivétel nélkül palliumot kérjenek, hanem a pátriárkáknak ad jogot a főhatóságuk alá rendelt metropolítákat zsinatra hívni össze: »Haec synodus tam in seniori et nova Roma quam in sede Antiochiae et Hierosolymorum priscam consuetudinem decernit in omnibus conservari ita ut earum Praesules uni- versorum Metropolitanorum, qui ab ipsis promoventur et sive per manus impositionem sive per pallii dationem episcopalis dignitatis firmitatem accipiunt, habeant potestatem ad convo- candum eos ad synodalem conventum.« Ennélfogva ez a kánon a pallium köteles kérésével összefüggésben nem áll és pedig annál kevósbbó, mivel a metropolíták megerősítése nem kizárólag palliummal történt, hanem kézrátétellel is végez- hető volt, mint ezt a kánon félre nem ismerhető módon (sive-sive) kifejezi. Annyit biztosan állíthatunk, hogy a IX. század köze- póig nem létezett törvény a pallium kérésének általános 1 1 De Marea i. m. L. VI. o. 7. n. 5. p. 314. Necessitas tamen obtinendi pallii decreta est in octava synodo oecumenica, quae Con- stantinopoli celebrata est anno 872. sub Hadriano secundo, in qua statutum est. debere metropolitanos confirmationem a patriarcha suo recipere sive per impositionem manuum, sive per concessionem pallii. — Hibásan teszi Marea a zsinat idejét 872-re, mert 869. okt. 5. nyílt meg s 870. febr. 28. fejeztetett be. Of. Wouters Comp. HE. cit. T. II. p. 57. n. 37.
