Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Szilvek Lajos: Magyarország és a kereszténység

MAGYARORSZÁG ÉS A KERESZTÉNYSEG.

(A magyal־ kereszténység kilenc százados évfordulójára.)

I.

₪

־hitíden társadalmi és politikai nagy kérdés tulajdonképi 3; alapját rendesen egy-egy vallási kérdés képezi. Magú-----“*׳ nak a történetnek nagyobb korszakait, mint valaki

nem rég megjegyezte, nem világbirodalmak alapítása vagy elpusztulása, nem népvándorlások vagy forradalmak képezik: mindez csak külső burok, amely csak a felületes szemlélőre van imponáló hatással. Az emberiség tulajdonképi történetét a vallástörténet képezi. Ezen alapul minden profán történet, mert a vallási elvek alapvető természetüknél fogva hor- dozói bizonyos tekintetben az összes műveltségnek; belőlük mint középpontból sugárzik ki az értelmi és az erkölcsi élet égboltozatára minden főbb fénysugár.

Ha első rendű fontosságúak valamely nemzet életében a vallási igazságuk általában, különösen igaz ez az erkölcsi igazságokra vonatkozólag részletesen. Ezek ugyanis gyakor- lati jelentőségüknél fogva sokkal nyilvánvalóbb módon tét- szenek fel az egyén, a család és az állam életében. Innen érthető, hogy vallási és különösen ethikai kérdésekkel az emberi nem csecsemő korától egész a most legördülő pillaHittudományi Folyóirat. '1900. 1

I.

ÉRTEKEZÉSEK.