Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra

70 DR. STUCKNER JÁXOS. opinatum existimetur aliter se habere.1 Az igaz, egyedüli egy, akár külső, akár belső döntő bizonyítók birbat azon logikai erővel, hogy valamely tételnek nemcsak bizonyos- ságát megállapítja, s ezzel közvetve az ellenkezőt támogató, látszólag igen nyomós valószínűségi érvek erejét meg- semmisíti, hanem csak úgy, ha e megsemmisítő hatást az imént kifejtett értelemben s jelzett föltételek alatt fogjuk fel. így kétséget kizárólag valamely törvény megszűnik lex dubia lenni (tágabb értelemben is), ha az vagy a jog- szerű egyházi tekintély félremagyarázhatatlan kijelentése alapján, vagy a szorosan vett tudományos bizonyítás segélyé- vei mint való, igaz és bizonyos nyilatkozik meg előttünk — ámbátor a körülményekhez képest ez időszerint itt-ott a nehézség némi gyanújával még találkozunk, mely gyanút, mivel okos alapot nélkülöz, egyszerűen meg kell vetni. Ez azonban az erkölcsi bizonyosság jellegét meg nem döntheti. Mert föltétlenül különbséget kell tennünk, a prudens for- mido és omnis formido között. Ha erkölcsi bizonyosságról szó van, ez jellegénél fogva, amennyiben erkölcsi bizonyos- ság, nem zár ki ugyan omnis formidót, de igenis szükség- képen, jellegénél fogva ugyancsak, mert bizonyosság, ki kell zárnia a prudens formidót. Ezt állítják a probabilisták s állíthatják is joggal, jóllehet a certitudo moralis stricta et lata közötti különbség jogosultságát elismerik. Mit is mond pl. Lugo? Certitudo moralis varie solet a doctoribus usurpari, sed possunt ad rem nostram duo gradus moralis certitudinis distingui. Primus est certitu- dinis moralis strictae sumptae, quatenus excludit omne prudens dubium omnemque prudentem formidinem .... Alter vero gradus est certitudinis late sumptae, quae excludit quidem judicium probabile prudens de objecto contrario, sed non omnem etiam formidinem ....2 Ezek szerint tehát a certitudo moralis late sumpta excludit omne judicium proba- bile de objecto contrario s ha mégis attól tart az ember 1 II—II. qu. 1. a. 5. ־ De fide disp. I. n. 316.

Next

/
Thumbnails
Contents