Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Csicsáky Imre: A Divina Commedia és a Mehabberod

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

725

is volt különbség a jók és a gonoszok sorsa között. Hasonló- kép Schleusner szerint = seol Iudaeorum, Reich, der Todten, Act. 2, 27. etc. porro synomymum mortis I. Cor. 15, 55., egyetlen hely Luo. 16, 23. = infernus, locus poenarum »Huc etiam referrem — írja — locum admodum vexatum Math. 16. 1H. ubi per ttvXuq [}Sou vim et potestatem diaboli et omnium impiorum, Christi adversariorum intelligo, quam frustraneam et inanem fore in oppugnanda ceclesia Chri- stiana, promitit Christus hoc loco.« Ebből látható, hogy a heh;e szó csakugyan mindég alvilág, holtak országa; egyedül Luc. 16, 23., fordítják pokollal, vagyis kárho- zottak helyével és Máté 16, 18. vitás,’ Bisping még Luc. 16, 23. sem akarja kivételnek elismerni, és valóban,

mikor Krisztus U. e parabolát mondta, a mennyek or- szága még zárva volt, tehát a seol-a Hades, azért az infer- nus alatt Krisztus mennybemeneteléig, mint a Catechis- mus Romanus Parochorum seu Concilii Tridentini mondja (pars. I. cap. 6. nr.. 1.): inferorum nomen universim abdita illa receptacula significat, in quibus animae detinentur, quae coelestem beatit-udinem non sunt consecutae« és szt. Tamás az alvilágban vagy holtak országában négy helyet különböztet meg (Opuscula varia: de humanitate Christi a 21.): Quadruplex est infernus: primus est dam natorum, in quo est carentia lucis divinae et visionis aeternae et poena sensus; secundus infernus super istum dicitur Umbur puerorum, in quo sunt duo prima sine tertio; tertius super istum est infernus qui dicitur purgatorium, in quo sunt duo ultima sine primo; quartus supra istum est sinus Abrahae, in quo non sunt duo extrema set media sc. carentia visionis divinae, ez az a »sinus Abrahae«, amely- ről Luc. 16, 23. is szól.

Ezen tényen, hogy ó'th/g = holtak országa, alvilág egyáltalán és xano/veiv = überlegen, stärker sein, alapul Bisping magyarázata, av'/.ai (ISov kifejezés képlet, t. i. az alvilágot hatalmas, várnak képében festik Homér és a görög tragikusok is Ilias, 5, 646., 9, 312. Odyss. 14, 156. Aeschy- los. Ag. 1291. Euripides, Hec. 1. a szentírásban is Ps. 9, 16.