Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
egymást nem érintik, következésképen egymásra ellensúlyozó Íratást nem gyakorolhatnak. ]Ennélfogva akkor, quando illa minor probabilitas ex eodem principio hauriatur, lehet szó a valószinüségek egyensúlyáról s a mérleg analógiának lehet valami alapja. Mert valamint az ugyanazon mérleg két csészéjére rakott súlyok ellensúlyozzák egymást, s ha az egyik nagyobb, a másik azon arányban emelkedik s ha épen egyenlők, teljes egyensúlyba kerülnek: azonképen a vélemények mellett felhozott érvek is, ha ugyanazon forrás- ból erednek, a szerint amint jobban vagy kevésbbé vannak okadatolva, egyik a másikat lenyomja, aránylag megfosztja bizonyító erejétől, sőt egyenlő bizonyító erő esetén tökéle- tes egyensúlyt teremt az ész mérlegében. Azonban az analogia mindig csak analogia marad. Az azzal való bizonyítás erőltetése végre is arra vezet, hogy az analogia még az illusztrációra sem lesz alkalmas. Schiffini szavai ellenében, melyek szerint duo pondera in uno eodemque puncto vim propriam exercent, unde resultat unus indivisus effectus azt hozza fel Aertnys (Katholik 1894. I. 363. 1.), hogy duae aequales opiniones vim propriam exercent in uno eodemque puncto, t. i. az ember értelmében. Ergo resultat unus indivisus effectus az ember értelmében; s ez az effectus két egyenlő véleménynél (opiniones aequales) nem más, mint a kölcsönös megsemmi- sites által teremtett tökéletes egyensúly; két véleménynél pedig, melyek közül az egyik notabiliter probabilior, az utóbbi felé való igazi hajlás, melyet a másik vonzóerejének megsemmisítő hatása eszközölt. Mint látni való, ő sem vonhatja ki magát teljesen a valószínű vélemény természete helyes értelmének hatalma alól: nem mondja, hogy az a notabiliter probabilior valódi beleegyezést, meggyőződést, némi bizonyosságot hoz létre az értelemben, hanem igazi hajlást, eine wahre Hinneigung, veram propensionem. Nekik persze elég a törvénynek valószerü ismerete is. Miért ? Mert a lex stricte dubia non obligat elve logikai folyó- mánya általuk védett egy másik elvnek: in dubiis verisi- milius est sequendum. A probabilistának nem elég; mert AZ ERKÖLCSI RENDSZEREK. 67 5*
