Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Dr. Hám Antal: Az érseki pallium

654

DR. HAM ANTAL.

mikor az érseki palliumról van szó, bizonyítókul nem idézhetők.

De feltűnő az is, hogy mikor az egyházi legrégebbi írók az efod vagy rationale jelentéséről írnak, pl. sz. Jeromos,1 N. sz. Gergely 2 stb., nem vonnak párhuzamot köztük és a pallium között. Már ha a pallium nem más, mint az efod vagy a chósen megváltozott alakja, bizonyára nehány szóval említést tettek volna róla.

Az előadottak nyomán tehát arra az eredményre jutunk, hogy a pallium eredetének megmagyarázására alkotott ez a theoriá szintén tarthatatlan.

C) Az érseki pallium tisztán egyházi eredetű.

־ Az előadottak után leghelyesebbnek látszik az a fel- fogás, hogy a pallium eredetét nem az egyházon kívül, hanem benne kell keresnünk.

A pallium ugyanis mindenkor liturgicus ruha volt, és nincs rá semmi alap, melyen az ellenkezőt lehetne állí- tani. Igaz, hogy állításunk csak a VI. századból eredő bizo- nyítékokban nyer határozott kifejezést, a mennyiben N. sz. Gergely levelei tüntetik fel először a pallium liturgicus jellegét, ámde arra sincs tanúság, hogy a VI. század előtt a pallium nem volt liturgicus ruha. Ezzel szemben pedig az a körülmény, hogy a görög egyházban már a VI. szá- zadban egyházi ruha gyanánt szerepel, megadja nekünk a jogot arra a feltevésre, hogy a latin egyházban sem állt máskülönben a dolog.

Arra az ellenvetésre, mely nézetünk ellen itt fel lenne hozható, hogy t. i. világi ruhák is kaptak liturgicus jelen- test, miért ne történhetett volna ez a palliummal is? indi- recte már az előbbiekben megfeleltünk, mikor az ellenérvek cáfolatával kimutattuk, hogy a palliumnak a világi ruháka rationalén foglalt helyet. — V. ö. Santi-Leitner Praelectiones I. C. i. h. p. 90. sq.

1 Sz. Jerom. Ep. ad Fabiol.

8 N. sz. Gerg. In Job L. XXVIII. c. 5. Of. S. Gr eg. M. Reg. Past. Part. II. c. 8.