Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Dr. Hám Antal: Az érseki pallium

634

DK. HÍ.M ANTAL.

fejére »tres hyacintini lapides« vannak erősítve, ez azonban szabályt nem képezett, mert tudjuk, hogy a VIII. Bonifác pápa koporsójában talált tűk zalirral voltak díszítve és ugyanennek a pápának leltárában gránátokkal és drága- gyöngyökkel kirakott palliumtűk is voltak.1

Minthogy a planéta vastag szövetből vagy kibólelt selyemből készült, mi a tűk beleszúrását megnehezítette, könnyebbség okáért már régtől fogva füleket készítettek a planétára s ezeknek a segélyével erősítették meg rajta a palliumot 1 2 oly módon, hogy a palliumba beszúrt tű a fülön keresztül hatolva ismét a palliumon át jutott ki. A tűk beszúrási helyeit a keresztek jelölték és pedig, mint a 14. Ordo rendeli, »diaconus unam in cruce anteriori, aliam sub- diaconus in cruce super sinistrum humerum, tertiam unus ex illis ministris in cruce posteriori« szúrja be.3 Ugyanitt megtaláljuk az útasítást arra is, hogyan kell a tűk beszúrá- sát végezni.4 Mióta pedig a tűk csak díszül használtatnak, magára a palliumra alkalmaznak olyan fülfélóket a tűk befogadására.

A pallium alakjával kapcsolatosan kellene eldöntenünk azt a kérdést is, hogy mi volt az Ősi pallium anyaga? De itt is megoldhatatlan nehézségre akadunk, minthogy a róla szóló adatok nagyon határozatlanok. Kivételt a görög egy- ház palliuma képez, melyről határozottan tudjuk, hogy a legrégibb időben már gyapjú volt. Peluziumi szent Izidor, mint jelentős tényt emeli ki, hogy a pallium gyapjúból készül és nem len- vagy kenderből, minek okát ő a pallium

1 Brawn Die pontit. Gew. IY. 8. S. 167.

־ Bruno Sign. i. h. Quaedam ansulae antiquitus in planéta positae erant, quibus acus inferebantur et pallium simul cum planéta firmabant, ne a suo loco pallium moveretur.

3 Ord. XIV. i. b.

4 U. o. Ipsae autem spinulae sic infigendae sunt, quod quaelibet tertio transeat per crucem cui infigitur, et quarta vice acumen spi- nulae infigatur pallio ultra crucem, proviso quod nunquam spinula perforet pallium et nullo modo acumen ejus tangat planetam, proviso etiam quod cujuslibet spinulae caput, in quo est gemma, sit a dextra parte infigentis ipsam spinulam.