Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Dr. Hám Antal: Az érseki pallium

AZ ÉKSEKI PALLIUM.

627

demittebatur«, mivel a devolvi önmagában ily jelentéssel nem bir. Legjobb esetben is tehát csak az olvasható ki belőlük, hogy a pallium hajdan szélesebb volt, mint a mai; más következtetést fűzni hozzájuk minden alap nélküli volna.

Liberatus tudósításából még kevésbbé vehető ki, hogy milyen hosszú volt a pallium, mert sem hosszúságáról, sem szélességéről nem beszél.

Kérdéses nyilatkozatának előzménye ez. Mikor II. Félix pápa a 484. római zsinaton a Zeno császár tekintélye alatt kiadott Ívojtixóv buzgó terjesztőjét, Acacius konstanti- nápolyi pátriárkát, az egyházból kiközösítette s méltóságától megfosztotta, az erről szóló okmányt Konstantinápolyba küldte, hogy Ácaciusnak kézbesítsék.1 Minthogy azonban Acacius egyáltalán nem akarta azt sem elfogadni, sem tudomásul venni, kénytelenek voltak azok, »qui eas (Felix pápa levelét) detulerunt, per quemdam monachum Acime- tensem (acoemetam) ipsam chartam damnationis, dum ingre- deretur ad celebranda sacra, suspendere in ejus Pallio et discedere«.1 2 Hogy a suspendere in ejus Pallio-ból mint következik az, hogy a pallium a földig ért, De Marca tudná megmondani. Legalább Thomassinus óvakodik maga mellett Liberatus tekintélyét felhozni s az idézett nyilatkozatból csupán a pallium régiségére von következtetést.3

A mit Thomassinus és De Marca a római palliumról állít, ugyanazt mondja Bona a görög egyház palliumáról, s hivatkozik Zonarasra, a ki Annál. L. XV. n. 5. azt írja, hogy egyszer Anastasius Germanus pátriárka homophorion- jára lépett, így akarván figyelmeztetni őt, hogy ne siessen.4

Igaz ugyan, hogy a palliumnak a görögben homopho- rion felel meg, de itt a homophorion alatt még sem lehet palliumot érteni. Mert a palliumot úgy a latin, mint

1 Hefele Conciliengeschichte. Freiburg im Brg. 1856. II. k. 586. kk. 1.

2 Liberat. Brev. c. 18. (Migne LXVIII. 1028.'.

3 Thomass. i. m. c. 53. n. 2. p. 299.

4 Bona i. m. L. I. c. 24. §. 16. (Tom. II. p. 274.).

40*