Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
AZ ERKÖLCSI RENDSZEREK. 57 ulla haesitatione probabilior, tunc opinio illa non potest esse nisi notabiliter probabilior. Et in eo earn opinio tutior non erit jam (stricte) dubia, sed est moraliter aut quasi moraliter certa.1 A probabilista tagadja mindezeket. Tagadja, hogy esak a lex stricte dubia nem kötelez, mert a dubium latum is kétely s az ilyen jellegű törvény nem törvény, amiért is az aequiprobabilismust joggal félszegséggel vádolja, mert igazán a félúton áll meg. Míg az oksági elv jog- érvényében fennáll, hamisnak kell lenni az aequiproba- bilisták tanának: Solum lex stricte dubia non obligat. Ámbár, elvonatkozva az erkölcsi rend jelen állásától, lehet- séges az Isten részéről az oly erkölcsi rend, hol csak való- színű törvények is bírnának kötelező erővel. De hogy a mostani rend ilyen, azt bizonyítani kellene. Sz. Tamás és sz. Alfonz épen az ellenkezőjét bizonyítják. Ha Isten ez irányba akaratát velünk nem közölte, nem szabad a kép- zelet önkényes szárnyaira szállnunk, hanem Isten akaratát azon elvekből kell megismernünk, melyeket a természetes józan ész diktál, s az mást nem hangoztat, mint hogy Isten akarata szerint a törvénynek csak bizonyos ismerete köte- lez. Minden kísérlet »ennek megdöntésére szükségképen hajótörést kell hogy szenvedjen. Tagadja a már mondott okokból az elvet (?): verisimilius est sequendum; mert ilyen törvény nincsen, tehát nem is elv az. Tagadja ennek alapját, mintha az észnek és az akaratnak egy volna az érdeke. Mert az ész érdeke, tárgya az igazság, az akaraté a jó. Az igazság és a jó fogalmilag, lényegesen különböző két tulajdonsága a dolgoknak. Minthogy pedig együttvéve képezik az egész ember érdekét, nyilvánulásaikban külön- bözöséget, de nem összeegyezhetetlen ellentétet mutatnak fel. Az élet sok esetben nyújt példát, mennyire össze- ütközésbe jön a két elem. A valószínűség pedig, mint a logika tanítja, nem gyakorol kényszert az észre. Ellenben míg az alany és állítmány közötti viszony csak valószínű1 Ugyanott, 6. 35. 1.
