Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Glattfelder Gyula: Az anglikán papszentelések
AZ ANGLIKÁN PArSZENTELÉSEli. 597 Barlowot st. Davidsban per procuratorem installálták, mire ő visszament Skóciába, honnan junius elején tért vissza s junius 30-án elfoglalta ülését a felsőházban, még pedig Samson chichesteri és lieppes norvichi püspökök után, kik pedig 1536. junius 11-én lettek consecrálva. A püspökök pedig az angol felsőházban consecratiójuk datuma szerint ülnek. Most már, ha az említett két• püspök Barlow előtt nyert helyet, világos, hogy Barlow junius 11-ike előtt, mely napon a két püspök consecrálva lett, nem consecráltatott. Junius ll־én sem consecrálták, mert Cromwell általános lelki helynök őt junius 12-én kelt iratában st. davidsi választott püspöknek nevezi s consecratiójáról egy szóval sem emlékezik meg. Későbbi szentelésnek pedig sehol semmi nyoma. Nevezetes továbbá, hogy Barlow, ki a cantarburyi érseknek volt suffraganeusa, Crammer canterburyi érsek jegyzékében sehol sincs följegyezve mint olyan, ki Crammer által vagy bárki más által is a canterburyi érsek jogható- sága alá tartozó püspökség címére lett volna felszentelve. Úgy szintén nem találjuk ennek nyomát a st. davidsi püs- pöksóg könyveiben sem. Ez azonban még nem volna döntő érv, különösen ha tudjuk, hogy Crammer nem vezette a legpontosabban jegyzékét. Fontosabb azonban, hogy azon nyolc okmány közül, melyeket azon időben minden fölszen- telendő püspöknek a consecratio előtt meg kellett szereznie, csak egy található, és pedig az, mely ép nem a consecra- tióra vonatkozik. Ezen szükséges okmányok t. i. a követ- kezők voltak: a káptalani választásról szóló okmány, a királyi megerősítő levél, a királynak az érsekhez intézett irata, ,melyben a szentelést elrendeli, a canterburyi főkáp- tálán engedélye, hogy a szentelést a székesegyházon kívül ejtsék meg, a szentelés megejtéséről szóló feljegyzés az érsek jegyzékében, ugyanez a fölszentelt jegyzékében, a szentelésről a királyhoz intézett tudósítás, s az esetben, ha nem az érsek személyesen végzi a szentelést, egy más püs- pöknek szóló felhatalmazás, hogy őt helyettesítse. — Ezen nyolc okmány közül csakis a királynak a választást meg-
