Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint

484

DR. HORVATH ISTVÁN.

hitelvekkel való látszólagos közösségi kapcsot megőrizték, sőt a sokat említett Schulte azzal a képtelen követeléssel állott elő, hogy az államhatalom egyesegyedül az ó-katho- likusokat ismerje el az 1870. júl. 18. előtti kath. Egyház jogutódainak!!! 1872. szept. 20-tól 30-ig Kölnben székelt második congressusuk ; és 1873. június 4-én Kölnben Kein- kens boroszlói tanárt választották püspökükké, kit aug. 11-én a deventeri jansenista püspök szentelt fel. Az 1873. szept. 11 —14-ig lefolyt harmadik ó-kath. congressus célja volt egy zsinati és hitközségi szabályzatot megállapítani; a zsinati képviseletbe a világi elemeket is belevonták.

Ez alapon ülésezett 1874. május 27-től 29-ig az első ó-kath. zsinat Bonnban. Életbeléptetett ú. n. »reformjaik«, mint fiilbegyónás és böjti kényszer törlése, a búcsúk és a szentek tiszteletének kiküszöbölése és a papi nőtlenség megszüntetése, félreismerhetetlenül protestáns mintákra val- lanak. 1879-ig évenkint megtartották pünkösdi zsinatjukat, de onnan kezdve felhagytak e gyakorlattal. — Ami immár elterjedésüknek számadatait illeti, ide igtatom a főbbeket: Németországban a hetvenes évek vége felé mintegy 100 hit- községük volt, körülbelül 70 ezer lélekkel s 60 lelkészszel; leginkább Baden nagyhercegségben voltak elterjedve. De a milyen rögtönzött volt e mozgalom létrejövetele, oly gyors és fokozatos elenyészte. Számuk ugyanis Nómetor- szágban már a nyolcvanas évek derekán, tehát alig 15 év múltán, már csak 35 ezret tett ki és e szám tovább apa- dása előrelátható.

Németországon kívül valamire menő eredményt az ó-kath. mozgalom csupán Svájcban volt képes felmutatni hol G-enf és Bern városok képezik szellemi központjukat; utóbbi helyen ó-kath. theologiát is alapítottak. Számarányuk azonban itt sem emelkedett nagyra; mindössze 55 hitközsé- gük volt a 77-es évek közepe felé, körülbelül 75 ezer hívő- vei s 66 pappal. — Francia- és Olaszországban semmi talaja sem volt a mozgalom kísérleteinek; ép oly kevéssé, mint hazánkban. Ausztriában egészben az az eredménye lön a kísérletezésnek, hogy 1879-ben Becsben alakult egy csekély