Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint
A PÁPAI IURISDICTIO JOGI TERMÉSZETE. 29 Szenteljünk egy kis figyelmet Schulte panaszainak és kifogásainak, ami ugyan a tárgyilagos igazság tisztelőinek némi önmegtagadásába kerülhet, de ellenvetései megcáfo- lása nehézséggel nem jár, mert mondvacsinált, erőszakkal előrántott bizonyítékait minden nagyobb megerőltetés nél- kül leszállíthatni a kellő értékükre . . . Elsősorban vegyük szemügyre azokat az aggodalmait, miket a vatikáni zsinat egyetemessége és tárgyalásai vitat- kozási rendjének szabadsága körül táplál Schulte. Schulte kótsógbevonja a vatikáni zsinat törvényes közzsinati jellegét, határozatai közkötelező voltát, mert — úgy véli — a zsinat összealkotásában is olyan képet tűn- tét fel, hogy nem lehet a katholikus világ igaz képvisele- tének tekinteni, hanem oly férfiak gyülekezetének, kiket IX. Pius ad hoc kiválogatott magának, hogy az ő egyéni terveit szolgálják; mert aránytalanul sok a felszentelt püs- pökök (eppi in partibus) száma, kiknek nyája nincsen; kifogásolja a bíborosok részvételét, mennyiben nem püspök kök; sokalja az olaszországi püspökök számát és arányta- lannak tartja az egyes országok képviseletét a zsinaton s hibáztatja a laikusok és fejedelmek kizárását a zsinatról. •— Mindent összevetve úgy találja, hogy a zsinat merőben egy többség szerinti szavazógépezetté alacsonyult le, melyen — mint ő gondolja — a katholikus világ körülbelül felét képviselő kisebbség véleménye figyelmen kiviil maradt, korlátozva a vitatkozási szabadságot, terrorizálva a kisebb- séget és eltérve a régi hagyományos zsinati eljárástól, mely ily fontos hitelvi kérdésekben teljes és formaszerű, vagy legalább erkölcsi egyhangúságot kivánt meg. E tekintetben mintául a tridenti zsinat eljárási rendjét állítja oda. —■ Schulte e kifogásaira — amennyiben vitatkozás és czáfolás alapjául egyáltalán elfogadhatók — a következőket legyen szabad ellenvetni: A zsinat törvényességéhez és egyetemes voltához, — tekintve annak összealkotását, — a kétely árnyéka sem férhet. Ennek helyes megítélhetóse szempontjából szűk- séges lesz közölni a részletes számadatokat az Egyház
