Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Dr. Babura László: Az örökkévalóság az időben

330

DR. BABURA LÁSZLÓ.

zését szintén ismerjük már. Ez tehát minden kétségen kívül áll. E szerint 718-ban a. U. c. kerítette hatalmába Heródes Jeruzsálemet, midőn hat hónapi meddő ostromlás után a vele egyesülő Sosius végre az ő javára döntötte el a harcot s borzasztó mészárlás után Jeruzsálemet elfoglalta,

— és csak mikor lehullott Antigonus feje a pallos alatt, lett Heródes a helyzet feltétlen urává. Megerősíti ezt végre Flavius Josephusnak azon állítása is, hogy Heródes is ugyanazon a napon (Tisri 10.) foglalta el Jeruzsálemet, amelyen huszonhét évvel előbb Pompeius vonult be a tem- plom szentélyébe. Ez pedig 691-ben a. U. c. történt, követ- kezőleg a heródesi elfoglalás 718 a. U. c. szeptember havára esik.

Ha tehát a 715. év a. U. c. az az év, amelyben Heródes a szenátus határozata folytán Judaea királyává neveztetett ki és 718 a. U. c. az az év, amelyben király- ságának tényleges birtokába jutott, nem marad más hátra, mint ezen évektől számítanunk az ő uralkodásának tartamát, melyről pedig Flavius Josephus azt mondja, hogy harminc- hót illetve harmincnégy évig tartott.1 Josephus itt is

— szokásához híven — betöltött, egész évekről szól, vagyis azt mondja, hogy Heródes 752 a. U. c. őszén uralkodásának harminchetedik évét töltötte be. Heródes haláláról más helyen van szó (Antt. XVII. 8, 4.), s ott azt mondja Flav. Josephus, hogy kevéssel a húsvéti ünnep előtt halt meg, tehát már 753-ban a. U. c.

Ezzel szemben dr. Schegg és mások a Eosch-ha-schanah- ban foglalt szabásra hivatkoznak.2 Ebben ugyanis a zsidó királyok uralkodására vonatkozólag az mondatik, hogy az uralkodásnak első Xisanja előtti, valamint az utolsó Xisan utáni idő, bármily rövid lett légyen is, egész évnek szá- míttatik, s így Heródes is csak harmincöt illetve harminc- két teljes évet töltött volna az uralkodásban. — így vélte dr. Schegg a maga álláspontját igazolni, de nem vette észre,

1 ». . . ßuatXevaug /ue& ö ftsv áyeiXe» 'Avtiyovov ezt] tsoöuou xul xqluxoptu, fieO0 ־' ős vno *Pa)(iáiwv ártsdéőetxio, emu xoti xqiáxovxu.« (Antt. XVII. 8, 1.)

* Talm. B. VIII. c. 1. F. 3.