Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Irodalmi értesítő
IRODALMI ÉRTESÍTŐ. 275 ad gratiam et gloriam-ról beszél, vagyis a gratia efficax distributiójában van a titok, és ebben a szent atyák és a leg- nagyobb bittudósok is titkot láttak, s nincs ok rá feltété- lezni, bogy e titokba a boldogultak beleláthatnának. Isten igazságossága és szentsége érintetlen marad, az elkárhozás sem lesz épenséggel érthetetlen rejtély vagy fátum a hagyó- mányos Isten-eszme mellett; ellenkezőleg méltán fordíthatni a rudat vissza Schell-re, ugyanis a pokol és kárhozat igenis fátum és rejtély, ha oly messze megyünk a praedetermi- natio physica felfogásában, mint ő, hogy t. i. a rossz csele- kedetet Isten gondolja ki, akarja és valósítja tulajdonkép, e felfogás mellett Isten a bűn szerzője, az emberi szabadság értéke egyenlő zérussal s az örök igazságszolgáltatás minden ethikai alapot nélkülöz. Ily sajnálatos tévedés az is, hogy Schell a scholasti- kusokat félreértette, pl. megtámadja azon scholast. tételt, mely szerint a megtestesülés feltételesen szükséges a meg- váltásra. 17. E támadás nyilván félreértésen alapul, mert valamint ha Isten azt akarja, hogy az ember a mennyei üdvösséget kiérdemelje, szabad akaratot és malasztot kell adnia neki; úgy ha a bűnért egyenértékű elégtételt kíván, kell akarnia a megtestesülést a sérelem végtelen volta miatt, egyszersmind világos, hogy e feltételes szükségesség dacára Isten nem jő függésbe a teremtmónynyel szemben, ezzel a teremtmény mint ok nem állíttatik a teremtő mellé, mint ő gondolja, mert e szükségesség oka Istenben van és végül azért a megtestesülés evidenter absolute szabad elhatározás műve marad. Továbbá az, hogy az Istenember is absolute függ az Istentől, mint oka- és céljától, és hogy a hypostatica unio maga is Isten kegyelmének műve, az nem teszi lehe- tétlenné az érdemszerzés és méltó elégtétel lehetőségét, valamint az emberek ugyanazon körülmények dacára a mennyországot valóban kiérdemelni képesek és hivatvák. Azért Schell e támadása vagy félreértés vagy jogtalan és alaptalan gáncsoskodás a schola ellen. A Günther személy-fogalma ellen küzdő Neoscholastikuso- kát is megtámadja, 43. e fejtegetései azonban részint homá18*
