Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint
A PÁPAI IUKISDICTIO JOGI TERMÉSZETE. 19 tetnek, 11a a hívek közönségét tekintjük, a pápa iránt való vonatkozásban csak »juhok« számába mennek. — És — ha a szentírás és hagyomány alapján bizonyos, hogy a római pápa a reá ruházott kötelesség és hivatalnál fogva köteles habozó testvéreit megerősíteni és a fenyegető veszélynek elejét venni és hogy tartozik állandó és rendes gondosko- dással a bajt elhárítani és előre gondoskodni, legeltetvén és kormányozván a népeket és pásztorokat, hogy mindig sértőt- len maradjon a hit egysége és a tagoknak a fő irányában való alárendeltsége, —• mely az egység megóvására a leg- nagyobb befolyással van, érintetlen legyen az erkölcsök tisztasága, a fegyelem és a kánonok sértetlenül megtartás- sanak, a betegségek elfojtására készen álljanak a gyógysze- rek, és a célszerűség szempontjából készletben legyen a segély a dispenzációk formájában, minden oly ügyben és más dologban, mely csupán a legfőbb egyházi hatalomtól függ: akkor mindenki be fogja látni, hogy ti (t. i. a követ- sági vitában érdekelt metropoliták) mások tőreibe esve, az igazság ellen harcoltok.« A pápát e szerint a főnökség, a primátus erejénél és rendeltetésénél fogva megilleti a rendes, közvetlen, legfőbb és teljes püspökjoghatósági hatalom az egész Egyházra vonat- JiOzólag, minden oly kérdésben és ügyben, mely 1. a hit, 2. az erkölcs, 3. a fegyelemre és 4. az egyházkormányzatra tartozik; és felölel minden lehető és szükséges jogosítványt, mely az egyház kormányzatára, igazgatására, a hívek s pász- torok lelki vezérletére, irányzására s az egyház hármas t. i. a tant, fegyelmet és kegyszerek közösségét illető egységé- nek megóvására, előmozdítására szükségesnek mutatkozik. Ennélfogva az egyházkormányzat és lelki igazgatás terén nem képzelhető oly jog, melynek gyakorlatára a pápa a primátus révén jogosítva ne volna, mert különben ezen Krisztus által közvetlenül adott hatalom célját tévesztené, működése meddő és sikertelen maradna. A vatikáni zsinat bizottságaiban a pápai joghatóság ezen négy sarkalatos tulajdonsága körül nagy és beható viták folytak és pedig a kisebbség részéről gyakran oly 2*
