Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Kudora János: Magyar egyházi szónokok

MAGYAR EGYHÁZI SZÓNOKOK.

207

bőven található Telegdi M. egyházi beszédeiben: »Ha valaki egy mélységes, sötét tömlőébe régóta tartatnéjék és értenéje, hogy egy jeles fő ember jő hozzája, ki ötét az fog- ságból megszabadítandó volna váljon nem örülne-e rajta? nekünk is azért akik e megromlott természetnek undok tömlöcében élünk, kívánnunk kell, hogy hamar eljőjön az ítéletre az mi szabadítónk.« 1 »A külső szózat magyarázása a belső gondolatnak, mert abból érted meg a te felebará- tódnak gondolatját, János is magyarázó tolmácsa lön az Krisztusnak.« 2 »Az madarak között alig találtatnéjék más, ki olyan nagy szeretettel, gonddal és szorgalmatossággal tartsa és nevelje az ő fiait, mint a tyúk. De miképen az tyúk igen szereti az ő csirkéit, azonkópen a Krisztus is oly igen szeret minket, hogy hamarább elfeledkezhetnéjek az anya az ő magzatjáról, hogysem mint ő mirólunk. Továbbá, hogy mint az tyúk mindenkoron vélek jár az ő fiaival, sőt viseli és vezérli őket, nem különben az mi urunk is, mind világ végezetiglen megmarad mi vélünk. Annak fölötte, mint az tyúk hogy egybe híja־ és kotyogja az ő csirkéit, azon formán meg nem szűnik üdvözítőnk is hozzá Inni az ő tévelyedett fiait. Megónt az tiknak szokása, hogy a ma- got, kit az földön talál felveszi és a fiainak veti: Kern különben cselekedik Jézus is, mert az ő felvett testét nekünk adá az oltári szentségben lelki eledelül. Végezetre mint a tik visel gondot fiaira, hogy nemcsak éteti és táp- lálja őket, hanem az ragadozó héjáktól is oltalmazza, azon- képen Vrunk is oltalmaz minket, minden testi és lelki ellenségeink ellen«.3

b) A vonzó elem. Telegdi M. a vonzó elemből nem sokfélét alkalmaz beszédeiben, kiválasztja azonban a leg- szebbet és leghatásosabbat: a jellemrajzot és párhuzamot. Örök dicsősége ezen magyar egyházi szónokunknak, hogy aranyszáju sz. János és sz. Ágoston remek alkotásainak mintájára behozza és meghonosítani igyekszik a magyar

1 Advent 2 vasárnap I. 40. 1.

2 Advent 4. vasárnap I. 73. 1.

3 Sz. István vért. I. 137. 1.