Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint
14 DR. HORVÁTH ISTVÁN. delmességgel tartoznak viseltetni a pápa hatósága irá- nyában. Vegyük közelebbről szemügyre e jelzők jelentőségét egyenkint. Az első megállapítja, hogy a pápai joghatóság valósá- gos püspöki, tehát oly természetű az egész kath. Egyház területére nézve, mint a püspök joghatósága az ő saját egy- házmegyéjére való vonatkozásban. Ezt a zsinati megállapítást általán úgy szokták kife- jezni, hogy annak értelmében a pápa egyetemes püspökévé lön avatva a föld kerekségén létező egyetemes Egyháznak, mely ily vonatkozásban nem egyéb, mint a pápának egy- séges és osztatlan egyházmegyéje, melynek ő. a pápa, ordi- nariusa, egyetemes püspöke: episcopus universalis (Univer- salbischof.) vagy ordinarius ordinariorum. De vannak e mellett, kik a vatikáni zsinat ezen kité- telét még úgy is magyarázzák, hogy annak erejénél fogva a pápa az egész katholikus világ egyedüli (egyes) püspökévé 'episcopus unicus. Alleinbischof) nyilváníttatott, mely min- den más püspöki rendes joghatóságot kizár és megszüntet. E kérdés körül beható és nyomós viták folytak a javaslati szövegnek bizottsági tárgyalása alkalmával, melynek során a zsinati kisebbség azt az álláspontot foglalta el, hogy a pápai joghatóság nem püspöki, hanem primátialis (főnökségi) természetű. A zsinati bizottság (Deputatio Conciliaris) azon- ban az ő jelentésében, — mint fentebb a bizottsági tárgya- lás ismertetésénél már kifejtetett — János evangelioma XXI. fejezetének 15. s. köv. versei alapján meggyőző igazsággal beigazolta, hogy Péter Krisztustól ugyanoly természetű jog- hatóságot nyert. t. i. a potestas pascendi-t, ez pedig kétség- telenül püspöki hatóság jellegével bir, nem pedig főnök- ségiéveL 2. Hogy ezen pápai joghatóság rendes az egyes és az összes egyházmegyékkel, valamint az egyes és az összes pásztorokkal és hívekkel szemben, az a dolog természetéből, a primátus célja és rendeltetéséből és e joghatóság püspöki minőségéből szükségképen következik; mert Krisztus urunk
