Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Nyőgér Antal: Egyházi könyvtilalom

146

NYÖGÉR ANTAL.

a könyvekre és jogával, hatalmával élve, elbírálása alá vonta azokat.

A negyedik század elején I. Szilveszter pápa alatt Spanyolországban az eliberi zsinaton összegyűlt tizenkilenc püspök, kik között Osius, a nagyhírű kordubai püspök is jelen volt, anathémávál sújtja a rossz könyvek terjesztőit, midőn így határoz: »Ha találtatnak olyanok az egyházban, akik erkölcstelen iratokat terjesztenek, azok az anyaszent- egyházból közösittessenek ki.«1

Amint a véres üldözések megszűntek és szabaddá lön az anyaszentegyház, az eretnekség leküzdésére 325-ben Niceában az első egyetemes zsinatra gyűltek össze az egyház püspökei. Itt ünnepélyesen vallást tesznek az igaz hitről és Arius eretnekségét kárhoztatják és magát az eretnek Ariust az anyaszentegy házból gonosz tanítása miatt kiközösítik, úgyszintén eretnekségét terjesztő iratait és névszerint Thaleia című könyvét anathemával sújtják. E könyvet névszerint említi a zsinat és szigorúan el- tiltja annak olvasását, mert ez, amint Sosomenus egyház- történetiró mondja, annyira gonosz, hogy ledérsége miatt, amelylyel telve volt, Sotadesnek,1 2 * * a Krétából származott hirhedett pogány pornográfnak verseihez hasonlított.8 És sz. Athanáz azt írja eme TKaleia, könyvről, hogy: Arius, ez az egyptomi Sotades, ebben terjeszti eretnekségét trágár hasonlatokkal és szavakkal, kontár verseiben, amelyeket mulattatásul utazók, révészek, molnárok, hajósok szerte- énekelnek. De ezt a pogányok közöl is csak a förtelmes tivornyákba merült dőzsölök, nem pedig a magukra adó jobb érzésüek teszik; »hogyan lehetne tehát«, így folytatja tovább a nagy hitvédő szent püspök, »a katholikus egyház tagjaiul tekinteni az olyanokat, akik az apostoli hitet el1 Oonc. Eliberit. c. 52. CC. 00. ed. colon. 1538. Föl. 158. C. »Si quiinventi fuerint libellos famosos in ecclesia ponere, anatbima- tizentur.«

2 Sotades görög költő volt, ki olyan verseket készített, lrogy

visszafelé olvasva erkölcstelen értelmök volt.

s Sosom. L. 1. c. 10. apud Bar. oda. 325. LXXX.