Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint
6 DB. HORYÁTH ISTVÁN. fejének a pásztorok- és nyájakkal való ezen közlekedését meggátolhatónak hirdetik vagy ezen érintkezést az állami hatalomnak alárendelik s ekként azt célozzák, hogy annak, a mit az apostoli szék az egyház kormányzatában elrendel, ne legyen kötelező ereje és hatálya, csakúgy, ha a világi hatalom tetszését kinyeri. És minthogy a római pápa az apostoli Főnökség isteni jogánál fogva az egész Egyháznak élén áll, egyúttal tanítjuk és kijelentjük, hogy ő a hivők legfelső bírája (1. VI. Pius 1786-ban kelt »Super soliditate« című brévéjét) és hogy min- den az egyház elbírálása alá eső ügyben az ő ítéletéhez lehet folyamodni. (L. a II. lyoni közzsinatot.) Az apostoli szék ítéletét pedig — melynél magasabb tekintély nincsen — senki újból nem tárgyalhatja, és senki sincs jogosítva az ő ítéletét bírálat tárgyává tenni. (L. I. Miklós pápa levelét■ Mihály császárhoz.) Ezért az igazság helyes ösvényéről letérnek mindazok, kik azt állítják, hogy a római pápa ítéletétől az egyetemes zsinathoz, mint a pápainál magasabb tekintélyhez, lehetséges felebbezni. Kánon: Ha tehát bárki azt mondaná, hogy a pápát csak a felügyelet vagy vezetés hatósága illeti meg, nem pedig a teljes és legfőbb joghatósági hatalom az egész Egyház irányában, nem csupán azon ügyekben, melyek a Ilit- és erkölcsre, hanem azokban is, melyek az egész földön elterjedt Egyház kormányzatára és fegyelmére vonat- koznak; vagy hogy ő (a pápa) ezen legfőbb hatalomnak csak kiválóbb részeit bírja, nem pedig annak egész teljét; vagy, hogy ez az ő hatalma nem rendes és közvetlen, akár az összes és egyes egyházakkal, akár az összes és egyes pásztorokkal és hívekkel szemben: átok alatt legyen. IV. Fejezet. A római pápa csalatkozhatlan tanítói hivataláról. Azt pedig, hogy magában ezen apostoli Főnök- ségben, melyet a római pápa, mint Péternek, az apostol- fejedelemnek utódja az egész Egyházzal szemben visel, egy- ríttál a legfőbb tanítói hivatal is bennfoglaltatik, — azt ez a Szentszék állandóan úgy tartotta, az Egyház foly- tonos gyakorlata szentesíti és maguk az egyetemes zsinatok, nevezetesen az, a melyen a Kelet és Nyugat a hit és szeretet
