Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra

750

DR. STUCKNER JÁNOS.

Ezt az első közleményben kifejtettük. Mint ott mondtuk, ők úgy vélekednek, bogy a cselekedet erkölcsi megenged- betőségóről való gyakorlati ítéletet mindig, tehát a bizony- tálán helyzetben is, merőn a dolog, a szóban forgó tárgy belső természete által nyújtott indító okok alapján (spec- tatis intrinsecis rationibus cuj usque quaestionis propriisi) alkotjuk meg. Tehát ha valamely nézet egy másikkal szemben valószínűbb, annak kell szolgálnia cselekedetem irányszabálya gyanánt. Ámde a valószínűség directe soha sem bizonyosság. S habár ők szintén hangoztatták a biztos gyakorlati ítélet szükségességét ad liceitatem actionis, mivel azonban minden indirect elv kizárásával az ítéletet csak a tárgy benső természetéből megalkothatni vélték, kérdésünkre, miért lehet a valószínűbb nézetet a cselekedet erkölcsi jellegét megóvó biztos alapnak tekinteni, hivatkozva az emberi megismerő képesség korlátoltságára, azt felelték s következetesen felelniük kell mostan is: mert az erköl- ősiekben a valószínűbb annyi, mint erkölcsileg bizonyos, mert ennek elérése sokszor lehetetlen. S ez a legvalótla- nabb. Mert ez nem más, mint: ad licite et honeste operán- dum sufficere judicium practicum prudens et judicium probabile aut saltem probabilius. Ez ugyanis laxismus, ameny- nyiben a nagyobb valószínűség még nem erkölcsi bizonyosság a csekedet megengedhetőségéről, hanem merő, sokszor lát- szaton alapuló vélekedés, melynek épen az ellenkezője lehet igaz. Egyszerűen vakmerőség, ha valaki önmagában csak valószínű, tehát tágabb értelemben bizonytalan vélemény mellett szilárdan foglal állást s annak beleegyezését adja. így egyrészt laxismus, másrészt rigosismus, mert a proba- biliosistának, ha következetes akar lenni, valamint a sza- badság, úgy a törvény mellett szóló nagyobb valószínűség kell, hogy elégséges legyen a törvény kötelező erejének kétségen felül való helyezésére. A valószínűbb törvény pedig még nem bizonyos törvény. Mellőzvén a reflex elvből való bizonyosságot, csak kettő lehetséges: vagy szabad cse- lekedni, anélkül, hogy gyakorlatilag bizonyos ítélettel bir- nánk a cselekedet megengedhetőségéről s ezt egy theo-