Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra

mikép megokolják s alapját biztosítani tudják, a közön- sógesen elfogadott elvvel homlokegyenest ellenkező tételt állították fel, mondván: ad licite et honeste operandum sufficit judicium practicum prudens et judicium probabile aut saltem probabilius. Ennek ellenkezőjét állítottuk s meg- okoltuk első közleményünkben. Itt röviden bölcseleti, utolsó okát akarjuk még adni. Mert ha azzal okoljuk meg csak, hogy: omne, quod non est ex fide, peccatum est, ismét kutathatunk ez utóbbinak bölcseleti oka után. Az a felelet ugyanis: mert nincs megengedve az, ami nem történik a lelkiismeretnek meghatározott szava, Ítélete szerint, nem annyira felelet, mint a kérdésnek, a tételnek felvetése. Tehát másképen kell arra felelnünk. Közönségesen, mint szt. Alfonz is (lásd Müller Theol. Mór. I. 280. 1.) ennek alapokát abban látják, mert aki gyakorlatilag kétes lelkiismerettel cselek- szik, a bűn veszélyének teszi ki magát.1 »Certum est, eum qui proprie dubitans agit, vere peccare. Quod recentiores fere omnes probant, hac ratione: Qui operatur cum tali dubio, exponit se peccandi periculo.«1 2 Ámde Palmierinek nem tetszik ezen okadatolás, mert kevósbbé világos. Mert a bűn alatt vagy az anyagi, vagy az alaki vétket kell érteni. Ámde az anyagi vétekre nézve a jelzett megokolás nem vonatkozhatik; mert különben csak akkor volna szabad cselekedni, amikor semmi veszély sincsen, hogy valamely törvénybe ütköztünk, következéskópen nemcsak valószínű, hanem valószínűbb, sőt legvalószínűbb vélemény sem lehetne cselekedetünknek szilárd erkölcsi alapja; pedig ez utóbbit az egyház kárhoztatta s ezen esetek közül egy sem olyan, mely kizárja az ellenkezőnek lehetőségét s azért mindig forog fenn a veszély, hogy törvényt sértünk mate- rialiter. Ennél fogva, minthogy így nem az anyagi bűnre kell gondolnunk, az, aki kétes lelkiismerettel cselekszik, a formalis bűn veszélyének teszi ki magát. így La Croix:

1 Szt. Alfonz, Theol. Mór., De conscientia n. 22.; Scavini, De conscientia c. 3. art. 2. §. 2. qu. 6.

2 De Champs, Quaestio facti c. 1., mely művecske La Croix Morálisának élén szerepel.

AZ ERKÖLCSI RENDSZEREK. 735