Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete
70 DB. HORVATH ISTVÁN. áll minden vitán felül ugyanazon írónak az a további meg- jegyzése, bogy »az alsórendű joghatóság nem egyéb, mint közlött hatalom, mert — úgymond — a hatalom teljéből, mely a római pápában székel, folyik le minden egyházi joghatóság; és minden joghatóság — a pápain kívül — közlött, részeltetett.« 1 Mert feltétlenül megáll ezen állítás a metropolítákra: érsekek, exarchák, patriarchákra vonat- kozólag, mint akik, bár rendes joghatósággal bírnak, ezen hatalmukat a történelmi fejlődés tanúsága szerint pápai megbízásból nyerték, tehát voltakópen — amit a pallium jelképileg hoz kifejezésre — a pápai teljhatalomból meri- tették joghatóságukat. De nehézséggel jár e nézet alkal- mazása a püspökök tekintetében, minthogy ezek kétségkívül Istentől nyerték megbízatásukat, hatáskörüket, és vita tárgyát csupán az a körülmény képezi, vájjon közvetetlenűl Krisztustól, vagy tőle ugyan, de sz. Péter s utódai közve- títésével nyerték ezen jogkörüket. E kérdés körűi forog az u. n. papalismus és episcopalismus régi keletű tanelmélete, melyek azonban a vatikáni zsinatban sem nyertek megoldást, amennyiben ott az, hogy a püspökök közvetetlenűl vagy közvetve nyerték-e jogkörüket Krisztustól, megvitatás álla- dókát nem képezte. — Igen szép és igaz voltukban kifogás- tálán szavakkal emlékszik meg a pápaság és püspöki intéz- mény kölcsönös viszonyáról Phillips Kirchenrecht című művében, hol többi közt azt mondja: »A püspökök mint valóságos testvérei a pápának, kit mint elsőszülöttek vala- mennyi felett a hatalom megillet, az anyaszentegyházban, közös atyjuk házában, jogosítványaikat máskép nem érvé- nyesíthetik, mint amely mértékben, elsőszülött fivérük, Krisz- tus helytartója ezt nekik engedélyezi, s ő az, ki részükre bizo- nyos hatáskört jelöl ki. Az egyház isteni rendje hozza magával, hogy joghatósága gyakorlásában rendszerint minden egyes püs- pök bizonyos egyházmegyére van korlátozva. Az pedig, hogy ebben vagy abban a megyében gyakorolja azt, az egyházfőnök 1 L. Schmier Jurisprudentia canonico-civilis T. 542. o. »Juris- dictio subalterna nil aliud est quam participata et limitata potestas: omnis iurisdictio extra pontificiam, participata est.«
