Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete

724

DE. HORVÁTH ISTVÁN.

tétbe helyezkedni akarnának. Távol áll — úgy mond — a kath. püspöki kartól, az igazi szabadság és haladás ellen állást foglalni vagy épen az ellen küzdeni; szivest örömest támogatják a kath. püspökök mindazt, a mi a tudományos és közéleti mivelődésben és haladásban igaz, nemes és jó, de a hitnek és hazafiságnak teljes erejével 'támadni, ostro- molni fogják mindenkor azt, a mi a »haladás« cégére alatt hamis, erkölcstelen, istentelen felforgató eszméknek szolgá- latában áll. Nem kevésbbé alaptalan az a híresztelés, mintha a zsinati atyák mitsem törődnének az u. n. közvóleménynyel. A püspökök igen jól ismerik ennek a fontosságát, jelentő- ségét és érzékenységét s méltatják is a lehetőség szerint, de hasonló figyelemben nem részesíthetik a hírlapokat, mint a melyek jórészt a vallás és erkölcs követelményei ellen helyezkednek.1

Áttér ezután a pápai infallibilitás kérdésére s előadván, hogy a pápa, kinek megmásíthatlan tanításait és legfelsőbb tekintélyét megszorítás és feltétel nélkül kell fogadni, — magától az egyetemes egyház testétől soha el nem külö- níthető, szót nem választható; az ő tévmentességére vonat- kozó hit egyáltalán nem uj, hanem az összes századok soro- zatán keresztül visszanyúl egészen az apostolok koráig; a gallikánok nézete újabb keletű, és ha e század vége felé múlólagos haladást tett is, ezt nem lehet egyébnek betudni, mint az állami hatalom illetéktelen közbelépésének, a meny- nyiben ugyanis az államok e tóvestant a papnöveldékben és egyetemeken kötelezően tanították. — Ami a hitelvnek zsinati megállapítását illeti, a szavazatok teljes egyhangú- ságát megkövetelni nem lehet, mert ez a kellék régebben sem volt feltétlenül szükséges s az igazság mindig azon püspökök részén állott, kik a pápa álláspontjához csatla- koztak. A pápai tévmentesség hitelvi meghatározása pedig nemcsak czélszerű, de szükséges is, mert köztudomású, hogy a Grallicanismus (.Jansenismus) kiváló szívóssággal és meg- törhetlen makacssággal ragaszkodik téves eszméi hirdetésé1 Ld. Roskoványi i. m. VII. 551. s köv. oldalait.