Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete
8*ר!) DR. HORVÁTH ISTVÁN־. Hz egyes pásztorok egyházaival szemben; avagy kik vitat- ják, hogy a római pápák határozatait egy leendő egyete- mes zsinathoz, mint a római pápánál fensőbb tekintélyhez lehet megfelebbezni. Ezen, úgy az egyetemes egyházra, mint az összes és egyes részegyházak pásztoraira és hiveire kiterjedő legfőbb) rendes és közvetlen joghatósági hatalomból következik, hogy a római pápának megvan az a szükségképi joga, mely szerint e hivatása teljesítésében szabadon érintkezhessék az egész egyház pásztoraival és nyájaival, hogy őket az üdv útján vezérelhesse és oktathassa. Miért is helytelenítjük azoknak a veszedelmes nézetét, kik mondják, hogy az egy- ház fejének a pásztorokkal és nyájakkal való ezen közle- kedését meg kell akadályozni, vagy hogy ezen érintkezést a világi hatalomtól kell függővé' tenni, s állítják, hogy ami az apostoli szók által vagy ennek tekintélyével az egyház kormányzatára rendeltetik, érvénynyel s hatálylyal csak úgy bir, ha a világi hatalom azt jóváhagyásával megerő- siti.« Eddig a Schema Constitutionis dogmaticae de eccle- sia Christi XI. fejezete, mely a pápa egyházfőnökségét, primátusát tárgyazza. A zsinat ügyrendjét megállapító pápai határozat értelmében 1 a közölt Schema a zsinati atyák közt 1 Lásd Decretum de ordine generali in celebratione sacrosancti oecumenici Concilii Vaticani servando, mely 1870 február 20-án jelent meg. és »Apostolicis Litteris« szavakkal kezdődik és a »Multiplices inter«-bulla rendelkezéseit részletesebben kifejti. A jelzett decretum főbb intézkedései — a zsinati működés rendjét illetőleg —- a követ- kezök : 1. A javaslati szövegnek (Schema 1 a zsinati atyák közt való szétosztása után az egyetemes congregatiokban elnökösködő bíborosok megfelelő időtartamot szabjanak, melyen belül az atyák esetleges megjegyzéseiket, miket a schemára vonatkozólag tenni óhajtanak, írásban nyújtsák be. 2. A megjegyzések abban a rendben írassanak le, hogy első sorban a javaslatot érintők álljanak, akár az egész javaslatról, akár annak egy szakaszáról van szó, amint azt az elnö- kök jelezni fogják. Ezután következzenek az egyes részletekre vonat- kozó megjegyzések, de a javaslati szöveg sorrendjében. 3. Aki meg- jegyzést kivan tenni a javaslatnak akár egyes szavaira, akár egész fejezeteire, csatolja azt az új szöveget, melylyel a kifogásolt szavakat vagy fejezeteket helyettesíttetni kívánja. 4. A zsinati atyák által
