Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete
62 DR. HORVATH ISTVÁN. terms egyház által követendőt körülír (megállapít), a sz. Péter személyében ígért isteni segély révón azon csalatkozhatatlan- Sággal van felruházva, mint aminövel az isteni Megváltónk akarta, hogy egyháza hit és erkölcsbe vágó tan eldöntésében rendelkezzék; és hogy ennélfogva a római pápának ily terme- szélű határozatai már saját erejüknél, nem pedig az egyház beleegyezésénél fogva megmásíthatatlanok (módosíthatatlanok: »irreformabiles«). — A római pápa á tanítói hivatal gyakorié- sában e szerint nem mennyiségi, hanem minőségi szem- pontból magaslik ki és áll a püspökök és más egyháztanítók felett. Ugyanazon téren, a hit és erkölcs szabványainak tárgyi lag meghatározott keretében mozog tanítása; de ezen működése, bár tárgyilag bármely egyháztanítóóval egy terjedelmű, különbözik a püspökökétől és más egyház- tanítókétól minőségileg: a hitelesség,; a köztekintély szem- pontjából. Mert habár kétségtelenül áll is az, hogy a hit és keresztény erkölcstan isteni eredetű elvén nem változtathat, nem újíthat, s el nem törölhet belőlük egy betűnyit sem, hiszen az isteni jognak a pápa is épúgy alá van vetve, mint bármely más egyházi elöljáró, vagy akár hivő laikus: mindazonáltal a hit és erkölcs tételeinek tartalmát, igazi helyes értelmét közkötelezőleg és megmásíthatatlanúl a hitelesség minden tekintélyével az isteni Mester megbízásából ő állapítja meg és hirdeti a keresztény világ egyetemének. Ebben nyilatkozik meg a római pápa csalatkozhatlan tanító- hivatala, szuverenitása a hit és erkölcs tanainak közérvényű és hiteles magyarázatában és hirdetésében. — Az eddigi futólagos szemlélésből azon eredményre jutottunk, hogy a pápai főnökség jogköre 2 vonatkozásban magaslik ki minden egyéb egyházi elöljáróé felett, u. m. a iurisdictió (joghatóság) terén úgy mennjüségileg mint minőségileg, a tanítói hivatal, magisterium terén pedig minőségileg. A 3. irányban, az egyházrendi hatalom mezején a pápát a püspökökéhez viszonyítva semmi kiválóbb szerep sem illeti meg: a római püspök egyházrendi (pót. ordinis) tekintetben ugyanazon jogosítványokkal élhet csupán, mint bármely más megyés püspök, hacsak azon különös, a történeti hagyományok
