Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Török Kálmán: A jogász érsek

A JOGÁSZ ÉRSEK.

637

a házasság puszta szerződés, mely elválasztás által fel- bontható.

A naturalismus tévelyét nem ugyan céljaiban, de lényegilag elfogadták a janzenisták, a gallikán theologusok és jogtudósok is; akik, mint például M. Antonius de Domi- nis és Launoy — mint tudjuk — azt tanították, hogy a házasságban a polgári kötés a szentségtől elválasztható, s hogy bontó akadályokat állítani az államhatalom van jogo- sitva; az egyház pedig e jogát csak annyiban érvényesít- heti. amennyiben az államhatalom ezt neki megengedi. Ez állásponthoz legközelebb jutott Portalis, modern tudósaink nagy legista theologusa is, aki sarktételül állította fel, hogy a házasság és a szentség között való viszony nem elegendő arra, miszerint az egyház legyen a házasság ura. A házas- ság szerződés, a világi hatalom körébe tartozik; mert egye- dűl ez szabályozhatja a szerződéseket.

Több-kevesebb változtatással e tévelyekben összegező- dik korunk valamennyi tévelye is a katholikus házasságról szóló tannal szemben.

A téves eszmék forrongásában tíamassa előáll s a házasságról és vegyes házasságról megjelent értekezéseiben kifejti a tiszta katholikus tant s védelmébe veszi a kérész- tény házassági jogot.1

Mellőzzük értekezéseinek dogmatikus szépségeit, de ki kell emelnünk, hogy, midőn a házasság hitelvi dogmáját mint az egyházjog dogmáját is tárgyalja, nehéz eldönteni, vájjon a dogmatikus nagyobb-e. vagy a kanonista ?

A jogi szempontok tárgyalásában kiváló figyelmet érdemel a házasság szerződéses jellegének, továbbá az állam és egyház házasságra vonatkozó jogainak megállapítása. Valóságos jogi hitvallás, mely a katholikus jogtan ortho- doxiája. íme, rövid összevonásban:

1. A házasság jogi oldalról tekintve szerződés, de nem olyan mint bármely szerződés. Természeténél fogva vallásos szerződés, Krisztus által pedig szentségi méltóságra emelt

י Circul. Dioec. 1876. IV. Nr. 355. — 1880. VII. Nr. 2654.