Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Török Kálmán: A jogász érsek

működése, melyet a keresztény közjog általános elveinek és jogszabályainak a nemzeti gondolkozásba való átvitele által fejtettek ki.

Ennek eredménye abban nyilvánult, bogy a keresztem־ vallással és egyházzal együtt gyökereztek meg hazánkban a római joggal sokszoros összefüggésben lévő kánoni jog- szabályok. Igaz ugyan, tételes alakjukat az egyre öntuda- tosabban nyilatkozó nemzeti élet hatása alatt nem tartották meg s gyakorlati alkalmazásuk kisebb-nagyobb mértékben szűkebb korlátok közé szorult, de annyi bizonyos, hogy állandóan termékenyítő hatást gyakoroltak a magyar jogi tanok fejlődésére s a törvényhozást keresztén}־ alapra fék- tették.

Az egyháziak e jogi befolyása azon körülményben találja magyarázatát, hogy a magyar törvényhozás legbe- folyásosabb tagjai és a törvények megalkotói főpapok vol- tak, kik a törvényhozásban az egyházi zsinatok határozatait és a pápák döntvényeit érvényre juttatták. így például: szent István, szent László és Kálmán törvényeiben látjuk, hogy azok forrásukat a frank kapitulárékon kívül az egyetemes egyház kánonjaiban és pápai döntvényekben bírják. Igazo- lásul elég említeni a következő törvénytári helyeket: Szent István törvénykönyvének 2. r. 1., 2. c. a 847-ben, Rhabanus M. érsek elnöklete alatt, Lothár császár és VI. Leó pápa idejében, tartott mainzi zsinat 6. és 7. kánonjának szószé- rinti átvétele. Szent István tk. 2. r. 3. c. a 888. évi ugyan- csak mainzi zsinat 12-ik, a 13., 16. c. pedig az ancyrai zsinat 21., 22. kánonja. Szent László tk. 1. r. 1., 2. c. meg- egyezik a neo-caesareai zsinat 1-ső kánonjával és VII. Ger- gely 1174. évi dekrétumával. — A kánoni jogszabályok szerint való Ítélkezés van előírva: Szent István tk. 1. r. 2.. 12., 13., 14. c. — Szent László tk. 1. r. 1. c. — Kálmán tk. 1. r. 50., 58., 59., 61. c. — Magyar polgári jogot nyertek továbbá: a szentszéki bíráskodás, a kánonjognak a vér- rokonságra vonatkozó jogszabályai,1 melynek jogi folyó630 TÖRÖK KÁLMÁN.

' HK. I. R. 107. c.