Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete
«0 DR. HORVATH ISTVÁN. scholasták elvi megkülönböztetése nem állja ki minden irányban a szigorú bírálatot. — Az újabb elméletek e régi felosztás helyébe azt a hármas tagozatot léptették, mely szerint egyházrendi, joghatósági és tanítói hivatalt különböztetünk meg: és ezen hatalmi ágazatok mibenlétét nem a szerzési 1módozatok, hanem belső tartalmak szerint különböztetik meg. Ily értelemben a rendi hatalom a szentségek, kegyszerek osztogatására és a szorosan vett cultuscselekmények gyakor- lására, a külső isteni tiszteletre, a joghatósági (inrisdictio) az egyházkormányzat és igazgatás gyakorlatára vonatkozik, tekintet nélkül a külső nyilvánulási formára, t. i. akár törvényhozási, akár szorosan vett egyházkormányzati, akár bíráskodási functióban nyilvánul; mert index ecclesiasticus a törvényhozót, kormányzót, bírót egyaránt jelenti. Végül a tanítói hatalom az isteni kinyilatkoztatás, az evangélium hirdetésére és a hit és erkölcsre tartozó tanok és elvek megállapítására, illetve hiteles értelmezésére vonatkozik. Lássuk ezek után kik és mennyiben részesek az egyházi hatalom fent tagolt hármas ágazataiban, az isteni és az emberi jog rendelkezései értelmében. Az egyházi rend foko- zatai isteni jog alapján tudvalevőleg a szerpapság (diaconatus), az áldozárság (presbyteratus) és a püspöki rend (episcopatus), kik az u. n. felsőbb rendeket képezik, melyekhez emberi jog alapján, III. Ince pápa rendeléséből még a subdiaconatus, alszerpapi rend sorakozik. A négy alsóbb rend ellenben tisztán emberi intézmény, sőt vannak, kik ezektől a szorosan vett egyházrendi jelleget is megtagadják. — A hierarchia iurisdictionis isteni jog rendjén csak két fokozatot ismer: elsősorban a pápait, mint az egyházban legmagasabb tekin- ■ télyt, másodsorban pedig a püspökit, mint sz. Péter, illetve az apostolok személyében Krisztus által életbe léptetett intézményeket. Az emberi jog, a ius canonicum, az egyház- kormányzat gyakorlati érdeke szempontjából azonban már régente számos középfokot létesített e kettő között, illetve a püspökinél alantasabb egyházkormányzati állásokat. Az előb- biekhez tartozik: az érseki (metropolitai), patriarchal, exar- •chai, primási stb. Az utóbbiak sorában szerepel, az esperesi,
